Kertész András, Pelyvás Péter (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.


A nyelvi relativizmus hatása a szemantikai változásban

Az eddigi fejtegetések azt mutatták, hogy a szemantikai változás tartalmi univerzáléi olyan kognitív tényezőkből származnak, amelyek azt befolyásolják, hogy egyes jelenségek mely konceptualizációja a legadaptívabb a világ megértésében. A továbbiakban azt szeretném bemutatni, hogy ezek a tényezők nemcsak univerzális konceptualizációk forrásai lehetnek, hanem kultúra-specifikus konceptualizációkat is előidézhetnek. A jelenségek univerzálisan szembeötlő jegyeinek prominenciáját bizonyos kulturális körülmények között kultúra-specifikus szempontok módosíthatják, vagy teljesen felülírhatják, és az ebből származó konceptualizációk, illetve a szemantikai változásban konvencionalizálódott jelentések, relativisztikus hatást fejthetnek ki. Például annak ellenére, hogy az érzelmek fiziológiai és viselkedésbeli velejárói, amelyek az érzelmek konceptualizációjában és így megnevezésében is alapvető szerepet játszanak, többnyire kultúrafüggetlen jelenségek, az érzelemkifejezések mögött rejlő konceptualizációk gyakran jelentős kultúraspecifikusságot mutatnak, illetve az emberi gondolkodás szabadságáról és kreativitásáról tanúskodnak (Győri 1998).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 411 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi kognitív szemantikai kutatásokba, rávilágítva néhány olyan alapkérdésre, amelyeknek a felvetése és megválaszolása nélkül az elméletnek a magyar nyelvre történő további alkalmazásához hiányoznának a legfontosabb előfeltételek.

A kötet élén Andor Józsefnek a kognitív grammatika paradigmájának megalkotójával, Ronald Langackerrel készített nagyinterjúja áll. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya a magyar birtokos szerkezet legfőbb jelentéstani tulajdonságait vázolja a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretében. Kövecses Zoltán írása a fogalmi metaforák elméletén belül egy eddig feltáratlan metaforikus alrendszert mutat be. Komlósi László Imre a kötött szókapcsolatok újszerű kognitív szemantikai osztályozására tesz kísérletet. Pethő Gergely amellett érvel, hogy a nem rendszeres poliszémiajelenségek nem alkotnak homogén halmazt, s egyes osztályaik vizsgálata érdekes elméleti következtetésekhez vezethet. Győri Gábor írása kiterjeszti a kognitív szemantika hatókörét a nyelvtörténeti kutatásokra, Tátrai Szilárdé pedig a szövegtipológiára és a narrativikára. Vecsey Zoltán a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez fűz megjegyzéseket.

Végül Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya szerint Chomsky generatív nyelvészete, Bierwisch és Lang modularista kétszintű szemantikája, valamint Lakoff és Johnson holista kognitív szemantikája egyaránt alkalmaz olyan nem-demonstratív következtetéseket, amelyeket az analitikus tudományelmélet téves következtetésnek tekint és ezért elutasít. A tanulmány javaslatot tesz a plauzibilis következtetések egy olyan metaelméleti modelljére, amely ezeket nem tévesnek, hanem egy, a vizsgált elméletek speciális kontextusában progresszív szerepet betöltő következtetéstípus példáinak tekinti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave