Czvikovszky Tibor, Mészáros László, Toldy Andrea

A fenntartható fejlődés technológiái


A polimerek

A polimerek mint szerkezeti anyagok korai története messzire nyúlik: a fa, a bőrök, a természetes szálak feldolgozásának technológiái az emberré válás történetével párhuzamosan születtek. A fafeldolgozás, a bőrkikészítés gépi technológiái alig változtak az elmúlt évszázadokban, ami az eredeti anyagok, a rönkfa, az állatbőrök megmunkálását illeti. A szintetikus polimerek, a műanyagok legújabb kori technológiáit majd a 10. előadásban, a kémia ipari forradalma alatt tárgyaljuk. Amit talán itt érdemes megemlíteni: a hagyományos feldolgozások, pl. a fa rétegelése vagy a bőr finom feldolgozása a cipőiparban és a modern vegyipar kölcsönhatása (ragasztók, lakkok, szintetikus talpanyagok a cipőiparban) rengeteg új, társított (kompozit) megoldást hozott. A hagyományos technológiák, így pl. a fűrészipar, bútoripar stb. ma már mozdulni sem tudna e társított megoldások nélkül. Lásd: hajlított, ragasztott fagerendák a modern, organikus építészetben, agglomerált lapok: farostlemez, forgácslap, OSB-lapok a bútoriparban és építésben. Hasonló átalakuláson ment át a bőripar nélkülözhetetlen ága, a cipőipar. A finom bőr felsőrésszel készült cipő nem tud kimenni a divatból, de nemcsak a kopásálló, rugalmas és vízhatlan poliuretán talp vált általánossá, hanem a farostlemez elve alapján bőrrostból és szintetikus kötőanyagból előállított kompozit bélésanyagok, divatbőrök, sőt bőrövek használata is.

A fenntartható fejlődés technológiái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave