Czvikovszky Tibor, Mészáros László, Toldy Andrea

A fenntartható fejlődés technológiái


Civilizációk versengése

Mivel az előbbiekben ezt az entrópianövekedésre is vészesen hajlamos rendszert, a globális civilizációt együtt tekintettük, vissza kell térnünk a civilizáció sokféleségének értelmezéséhez is. Ha a civilizáció a technika foglalatában megjelenő kultúrát is tartalmazza, akkor Földünk történetében sokféle civilizációt kell tekintetbe vennünk. És itt most elsősorban nem is a régmúlt korok kultúráját és civilizációit kell összemérnünk. Azt kell tárgyilagosan megállapítanunk, hogy Földünk több mint hétmilliárd lakosa ma is többféle kultúrát képvisel, többféle civilizációban él. Ma már senki sem vitatja, hogy a Távol-Kelet, elsősorban Kína civilizációja – amit másfél milliárd lakosával képvisel – egyáltalán nem kisebb jelentőségű, alárendeltebb, kevesebb kulturális hagyatékot hordozó civilizáció, mint a mi zsidó-keresztény és görög-római örökségen alapuló nyugati civilizációnk. Az, hogy mi, az emberiség alig több mint egy tizede által képviselt nyugati civilizációnk mostanáig kisajátított vívmányai alapján egy nagyságrenddel magasabb fogyasztási szintet engedtünk meg magunknak, mint ők, egyáltalán nem ok a felsőbbrendűség érzésére. Sőt! A kínai joggal tekinti magát a porcelán, a puskapor, a papírgyártás és a könyvnyomtatás feltalálójának, egy vitathatatlanul hatékony munkakultúra örökösének. De ugyanígy kell vélekednünk a többi, határozottan egyéni arculatú, felfogású civilizációról is. Ki meri kétségbe vonni az indiai bölcselet értékeit, a több mint egy milliárdnyi hindu szellemiségét, akik közismerten a legerősebbek pl. a számítástechnika tudományában? Miért becsülhetnénk le az arabokat, az iszlám civilizációt, akiknek oly sokat köszönhet az egyetemes matematika, a kémia vagy az orvostudomány? Az ortodox civilizáció – bár a Szovjetunió szétesésével meggyengülni látszott – méretével és éppen ősi örökségének újra felismerésével sajátos értéket képvisel. És mi okunk lenne nem létezőnek tekinteni Afrika vagy Dél-Amerika civilizációját? Elég, ha az egyiptomi vagy az azték birodalmak szervezettségére, építészeti remekműveire gondolunk. Lehettek (és voltak is!) korszakok, amikor még messze nem dőlt el, hogy a nagyon eltérő hagyatékú civilizációk közül melyek fogják az emberi kultúra öröklött kincseit és a saját felfedezésekkel gyarapított tudomány értékeit a legmagasabb hatékonyságú technikává fejleszteni. Jelenlegi fölényünket pedig egyáltalán nem tekinthetjük véglegesnek. Éppen a technika sajátos terjedési készsége, öndiffúziója miatt nem tudhatjuk, hogy meddig lesz előnyünk a legmagasabb szintű, „high-tech” iparágakban pl. a Távol-Kelettel szemben.

A fenntartható fejlődés technológiái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave