Czvikovszky Tibor, Mészáros László, Toldy Andrea

A fenntartható fejlődés technológiái


Az autóipar jövője

Fő kérdésünk azonban az, hogy fenntartható-e, ha igen, meddig és mennyiben az autógyártás mai technológiája? Lesz-e autó az energiaválság után, s ha lesz, milyen lesz a jövő autója, mi fogja hajtani? Az autózás energiaigényes tevékenység. A mai nyugat-európai vagy amerikai polgár, aki átlagosan 25 km távolságra lévő munkahelyére személygépkocsijával jár dolgozni (Amerikában nem is tudna másként), napi közelítőleg 200 kWh energiafogyasztásából (amelyben lakása, élelmezése, öltözködése, minden egyéb fogyasztásának arányos része benne van) mintegy 20%-ot, naponta 40 kWh-t az autózásra fordít. Ekkora energiafogyasztást az emberiség szűk egyhatoda sem engedhetne meg magának, már ma sem. Ha a földi lakosság felének ekkora lenne az ökológiai lábnyoma, három ilyen földgolyóbisra lenne szükség. Az autógyártás mai technológiája tehát már ma is fenntarthatatlannak minősíthető, az energiafogyasztás és főleg a környezetszennyezés miatt. Márpedig a robbanómotor százéves, fenntarthatatlan technológiájával mindmáig évi közel százmillió autó készül, és több mint egymilliárd van forgalomban.

A fenntartható fejlődés technológiái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave