Winkler Gusztáv

A hadviselés művészete III.

A zsoldoshadseregektől a vonalharcászatig, 1500–1700


A háború második része (1630–1648), a svéd hadművészet

A német protestáns államok katonai meggyengülése okán Dánia belép a háborúba (1625), gyakorlatilag területszerzési célokból. Szövetség jön létre Dánia, Anglia és Hollandia között a Habsburgok ellen. Így ismét hatalmas területekre kiterjedő harcok indulnak. A protestáns fősereget (Georg von Mansfeld) azonban Dessaunál legyőzi a császár új hadvezére (Wallenstein gróf), a dánok több fronton való vereségei hatására azután a dán király békét köt. A franciák egyelőre belháborúkkal vannak elfoglalva, de a hugenotta főváros (La Rochelle) elfoglalása után még 1629-ben megtámadják az itáliai spanyol érdekeltségeket. A francia és a svéd király is elérkezettnek látják az időt a Habsburg Birodalom megdöntésére. A haditechnika fejlődésével egyre sürgetőbb lesz az új eszközök optimális használata, jelesül a muskéták súlyának csökkenése, a fegyverek egyszerűsítése, ezzel a tűzgyorsaság elméleti növekedése. Nyílt csatában már egyértelmű cél a tűzerővel való csapásmérés. Emellett fokozottan megfigyelhető a törekedés az összefüggő tűzvonalra. Mindkét igény szükségessé teszi a puskások folyamatos tüzelését, minden sor állandó használatát. A gyorsabb töltés lehetősége miatt még ellenmenet használata esetén is folyamatosan csökken a harcvonal mélysége. Természetesen ezt az ideális helyzetet a harcrendek tervezésénél, felállításánál folyton megzavarja a pikások szükséges bevonása, az előrevonás, hátramenet bonyolult taktikai megoldása.

A hadviselés művészete III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 404 3

A kötet szerves folytatása Winkler Gusztáv A hadviselés művészete a kezdetektől a magyar államalapításig (I. kötet), illetve A hadviselés művészete a magyar államalapítástól a mohácsi vészig (II. kötet) című könyveinek. Ezekben segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a hadművészet, haditechnika fejlődésének részletes bemutatásával.

Ahhoz, hogy a hadtudomány és a harcászat fejlődését, összefüggéseit folyamatokban lehessen vizsgálni, az egész európai térség egységes bemutatásánál az anyagot az idő függvényében és nem földrajzi tagoltságban kell tárgyalni. Ezzel a módszerrel talán sikerül rámutatni a közös fejlődési irányokra, arra, hogy gyakorlatilag hasonló kultúrájú és társadalmi felépítésű országok, nemzetek hadművészete is szükségszerűen hasonló. Ugyanígy, a cél szerint szeretné bemutatni a haditechnika egységes fejlődését. Természetesen a helyi etnikai, kulturális viszonyok ebben az egységes világban speciális jellegeket is kidomborítanak. Jó példa erre a magyar huszárság, ami tárgyalt korunkban erősödik meg. Az európai áttekintést színesíti azoknak a népeknek a hadművészete, amelyek valamilyen formában kapcsolatba kerültek Európával (pl. törökök).

A mű felépítése hasonló az előző kötetekhez. Nem hadtörténeti áttekintést nyújt, hanem a hadművészet mozgatórugóit, fejlődését követi. Ezt kiegészíti egy folyamatos haditechnikai elemzés. Winkler Gusztáv építőmérnök a hadművészet témakörében írt műveiben az elemzési célú elméleti részeket az adott periódusra jellemző hadjáratok bemutatásával illusztrálja. Az olvasó 30 térképvázlaton, több mint 25 erődítésrajzon és 15 harcrendi vázlaton követheti nyomon a hadművészeti fejlődés történetét, párhuzamosan a magyar hadművészet változásainak a nemzetközi trendekbe való integrálásával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-a-hadviseles-muveszete-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave