Winkler Gusztáv

Erődépítészet

(A kezdetektől 1880-ig)


Általános erődítési fogalmak

Mint a bevezetőben is szerepelt, a könyv alapvető célja elsősorban Európa erődítéseinek bemutatása, elemzése. A látható, ma is vizsgálható erődítések esetében nincs különösebb probléma, esetleg a különböző korokban egymásra épült elemek datálása lehet kérdéses. Gyakran azonban a ma már nem meglévő védműveket kell először („papíron”) rekonstruálni. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat az indítékokat, amelyek szükségessé és lehetségessé teszik a mérnöki megközelítést ebben a folyamatban, esetleg a történettudománytól függetlenül. Ezen túlmenően ahhoz, hogy elemezni, rekonstruálni tudjuk a vizsgált jelenségeket, a későbbiekben részletesebben tárgyalt, széles körű adatgyűjtésre van szükség. Mindezek az összetevők azonban sok esetben nem elégségesek az épített erődelemek minősítésénél, funkcióinak vizsgálatánál, valamint az ezekből kialakított rendszerek működésének megértésénél. Ezeken kívül az építés körülményeinek, az azt meghatározó tényezőknek figyelembevétele is fontos, mivel néhányszor csak ezek alapján tudunk valamit mondani rég elpusztult védművekről. Ez utóbbi jellemzők viszont szinte kizárólagosan az építőmérnöki tudományterületekkel vannak kapcsolatban, így röviden át kell tekinteni, hogy az erődítmények kutatásában milyen előzetes információkat szolgáltathat az építőmérnöki szakma. Egyébként ezek az ismeretek sokszor deduktív (és kötelező) jellegű kiindulási alapokat jelentenek.

Erődépítészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave