Winkler Gusztáv

Erődépítészet

(A kezdetektől 1880-ig)


A klasszikus, „III. periódusú” rendszerek (1560–1600)

Az óolasz erődítési rendszer az idők múlásával túlhaladottá vált. Ennek egyik oka a tüzérség teljesítményének fokozatos növekedése, a másik ok pedig az, hogy időközben a várvédelem elvei is formálódtak. Az újabb elképzelések először és elsősorban az itáliai mérnökök műveiben öltöttek formát (ami később sajnos részben megkövült), így ezt az elterjedt tervezési elméletet gyűjtőnevén „III. periódusú” vagy „újolasz” erődítési rendszernek nevezzük (8.15. ábra, 8.16. ábra). A rendszer alapelvei a következők: a falakkal azonos magasságú bástyákat természetesen továbbra is a tüzérség hatásos lőtávolságának megfelelően építik. Az oldalozó tüzérség a kívánalmaknak megfelelően gyakran kazamatázott, de majd minden esetben fül mögé rejtett. Jellegzetesség, hogy az első időkben a bástyaszárnyak merőlegesek a kurtinára, ami kissé megnehezíti a szomszédos bástyák előtti terep pásztázását. Általánosságban kimondható, hogy a bástyák homlokfalainak hosszúsága már megközelíti a védett kötőgátak hosszát. A bástyák homlokfalain már nem építhetők közvetlenül ágyúállások, mert a célzási pontosság növekedésével az amúgy is lejjebb került védőütegek veszélybe kerülnek. Mint említettük, a kurtinák és bástyák magassága csökken. Annyi azonban elmondható, hogy az újolasz rendszerekben ez a magasság még túlléphet az árok külső falának magasságán, tehát a falak az ellenség által lőhetők. Az ostromló tüzérség ellen bevethető ágyúknak ezért új típusú elhelyezést kell biztosítani. Ekkor kezdik tervszerűen kialakítani a magas ágyúállásokat (cavalier). Ezek gyakran a bástyák torkába, a kurtinák mögé épített védőművek, máskor a bástyába, azzal szervesen együttműködő erődök. Ez utóbbi esetben az oldalozó tűz akár meg is kétszereződhet. A bástyák külső vonalában elhelyezkedő aknafigyelő folyosók (contramina), az egyéb föld alatti létesítmények (caserma, kazamata) bonyolult összessége általában olyan összefüggő rendszert alkot, hogy minden csapatmozgás, raktározás stb. az ellenség tűzhatásától és megfigyelésétől mentesen történhet.

Erődépítészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave