Winkler Gusztáv

Erődépítészet

(A kezdetektől 1880-ig)


A porosz rendszer

A XVIII. század első olyan védelmi rendszere, amelyik gyökeresen szakít a bástyás megoldásokkal, valamint a védművek megsokszorozásával gyakorlatilag bármilyen hosszú védelmi vonal kialakítására alkalmas. Ez a porosz rendszernek nevezett módszer. Nevéből kitűnik, hogy először Poroszországban alkalmazzák, legalábbis egyszerű formáiban. A rendszer alapját az úgynevezett fokerődök képezik (10.7. ábra). Ezek gyakorlatilag a nagyon hosszú homlokvonalú és nagyon rövid szárnyú bástyákból vezethetők le. A fokerődök homlokvonala sánccal magasított ágyúállásként működik. Ez a magasított állás fedi a kissé hátravont (homlokvonallal fedezett) oldalozó ágyúállásokat. Így, ezzel az egyszerű megoldással olcsón, a fokerődök tetszőleges számú összekapcsolásával akár egy egész várost körbe lehet keríteni. Már a módszer kialakulásánál különbségek jelentkeztek a fokerődök összekapcsolása területén. A kialakult legegyszerűbb eljárás a védelmi vonalra merőleges sáncú oldalozó ágyúállások összekötése rövid kötőgáttal. Ekkor a gátnak külön védelmi jelentősége nem volt, az ostromlövegek ellen a homlokvonalon (magas ágyúállásokon) telepített ágyúk harcoltak. Emellett elterjedt egy másik eljárás, ahol az egyszerű kötőgátakat egy befelé hajló, íves erődelem helyettesíti. Így ezt is bevonhatták a védekezésbe, mivel az íves megoldással alkalomszerűen egy nagy (a homlokvonalakkal határolt) szögben a sáncok mögül bármilyen irányban jó kilövést lehetett biztosítani. Talán az első időkben ez a módszer terjedt el a legjobban.

Erődépítészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave