Winkler Gusztáv

Erődépítészet

(A kezdetektől 1880-ig)


A magyar erődrendszerek fejlődése (1600–1800)

Buda a török alól való felszabadítás után stratégiailag fontos központtá vált, hiszen a déli határig nem volt hasonlóan erős és nagy megerősített város. Mivel a török gyakorlatilag nem épített új védműveket, a XVIII. század elején egy reneszánsz jellegű erődítményt kellett korszerűsíteni. A nyugati oldal hosszú falszakaszának oldalozóműveit, rondelláit meghagyták ágyúállásként, az ezek előtt húzódó árkot bővítették, fedett utat és fegyvertereket hoztak létre előttük. A viszonylag sebezhető déli rondella elé széles árkot, fedett utat és vársíkot alakítottak ki, majd még egy gyalogsági kis szarvművet. A legjobban támadható északi oldalt erősítették meg leginkább (10.10. ábra). Itt egy új bástya, a kapu elé egy nagy sáncmű ágyúállással épült, az északkeleti fülesbástyát pedig átalakították. Az egész új vonal elé bonyolult vezetésű árok, fedett út, vársík került. Mindezek az erődelemek erről az oldalról a várost jól védhetővé tették. A budai építkezések legkorszerűbb eleme a középkori, többször átalakított keleti falszakaszon kialakított szarvmű (Halászbástya). Ez a 160 méter széles védmű fedezte gyakorlatilag az egész támadható keleti oldalt. A szarvmű úgy épült meg, hogy az oldalozása mindenhol teljeskörű legyen, a két szarv közötti gátat is emiatt törték meg. Az árok és a fedett út az északi oldaltól egészen eddig tartott. Ezekkel a korszerűsítésekkel működött a budai vár stratégiai jelentőségének megszűnéséig, az 1848-as ostromot már jórészt visszabontott védművekkel érte meg.

Erődépítészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave