Winkler Gusztáv

Erődépítészet

(A kezdetektől 1880-ig)


A bronzkori települések erődítéseinek fejlődése

Röviden át kell tekintenünk a sumer területektől távol eső kultúrák erődépítészetét, mivel ezek általában nem mindig követik a mezopotámiai városerődítések építési módszereit, és sok helyi jellegzetességgel bírnak. Először a történelemben sokat szereplő Trója városát mutatjuk be, ahogy Heinrich Schliemann a múlt század végén feltárta. Maga a város feltárása nagyon bonyolult, mivel sok települési réteg található egymáson. Itt jelenik meg először a kőalapra épített vályogtégla fal, illetve pártázat. Maga a vár és az alig feltárt város igazából nem szolgál sok újdonsággal. A viszonylag vastag körfalat csak egy toronyszerű kiugrás szakítja meg, amiről nem bizonyosodott be, hogy valódi torony lenne. Van azonban egy érdekes megoldás. A fal alapját és több méter magasságig a testét képező kő falazat ferde építésű síkját valamilyen módszerrel oldalozni kellett. Ezt úgy érték el (legalábbis a fal egy szakaszán), hogy a függőleges, ráépített téglafalazatban toronyszerű kiugrásokat készítettek, és ezek már alkalmasak voltak a feladat megoldására. A várban természetesen ebben az építési periódusban is épült a falak elé kiugró torony vagy falkiszögellés, de az egész várvédelemben nincs meghatározó szerepe. A kapuk kiképzése is érdekes volt. A téglafalban elhelyezett, kettős belső udvarral épített kaputornyokhoz ferde rámpán lehetett feljutni. Trója városa eszerint inkább vastag falaival tűnt ki, mint technikai újításokkal.

Erődépítészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 403 6

A kötet folytatása Winkler Gusztáv Erődvárosok, városerődítések című könyvének. A mű alapvető célját meghatározza, hogy a különféle erődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák. Viszont ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos városalaprajzokat stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy az erődítmények építésének mérnöki megközelítése sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

A kötet megkísérli azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldja meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgálja a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Remélhetőleg olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készíteni, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

Winkler Gusztáv építőmérnök e kötetében segítséget kíván nyújtani a történelmi-hadtörténeti események jobb megértéséhez a haditechnika, az erődépítészet fejlődésének részletes bemutatásával. Az olvasó közel 210 színes térképvázlat és magyarázó ábra segítségével követheti nyomon a katonai építészet fejlődésének történetét, beleértve és kiemelve a magyar erődítések építésének okait, lépcsőfokait, a fejlődés folyamatát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/winkler-erodepiteszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave