Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje


A nyelvtudás holista megközelítése

Mind a generatív, mind a funkcionális kognitív irányzat célja a nyelvtudás megértése. Alapvető különbség azonban, hogy míg a generativisták kutatásuk tárgyát egy sajátos, modulszerűen elkülönülő tudásfajtának tartják, amely egy gépszerűen elgondolt, az emberi elmébe univerzálisan behuzalozott Nyelvelsajátító Készülék (Language Acquisition Device) működése nyomán jön létre, a genetikusan adott Univerzális Grammatika elveinek és paramétereinek aktiválásával (l. Chomsky 1986), addig a funkcionális kognitív nyelvészet – a genetikai háttér mellett a tapasztalatnak is döntő jelentőséget tulajdonítva – a nyelvtudást mint tudást igyekszik megérteni,22 azaz azt vizsgálja, hogy milyen általános kognitív képességek teszik lehetővé (többek között) az anyanyelv elsajátítását is.

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave