Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje


Összefoglalás

Munkámban a magyar elemi mondat szerkezetének, főként szórendjének új szempontú magyarázatát kíséreltem meg, a funkcionális kognitív nyelvészet és a függőségi nyelvtanok szemléletének összehangolásával. A javaslat szerint a magyar elemi mondat többdimenziós hálózat, amelynek szerveződésében a mag-periféria elv és az alapbeállítás szerinti, illetve attól eltérő forma-jelentés párok megkülönböztetése játszik alapvető szerepet. Az igei állítmány bővítményeinek hagyományos osztályozását (alany, tárgy, határozó) a mondat D1 dimenziójához soroltam, és bevezettem egy ettől független kategorizációt, amelyben a kidolgozó, a kiterjesztő és a fölülíró viszonytípusok állnak egymással szemben. A kiterjesztést és a fölülírást olyan típusváltó műveleteknek tekintettem, amelyek (dominálatlan helyzetben) új gyökércsomópontot hoznak létre a mondat D2 dimenziójában.

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave