Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


Az első egyoldalú aktus az Arktisz környezetének védelmében: a kanadai Arctic Waters Pollution Prevention Act (AWPPA)

Az 1969-es Manhattan-incidens világított rá, hogy az Arktiszon előbb-utóbb megindul a hajóforgalom, a balesetek veszélye a jég és a rossz időjárási körülmények, látási viszonyok miatt viszont nagyon magas, az északi olajszennyezés következményei pedig elsősorban Kanadát fogják érinteni. A gazdasági fejlődés természetesen elengedhetetlen, de nem feltétlen kell a környezet rombolásával járnia, ezért Kanada – Beesley szavaival élve – modern keresztes lovagként úgy döntött, hogy a nemzetközi jog ezen hiányosságait pótolja, és egyoldalú aktussal biztosítja a szükséges védelmet.951

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave