Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


Zárt tengerek az orosz Arktiszon

Elsősorban a szovjet jogtudományhoz köthető a zárt tenger koncepciója. Olyan tengereket tekint ilyennek a szakirodalom, amelyek jogi helyzete a belvízhez hasonlít, egyazon állam területe veszi körül, és csak egy kijárata van; Nagy Károly szavaival élve ezek „zsákutcaszerű” tengerek.598 Az ilyen jellegű vízterülettel kapcsolatban a Szovjetunió törekvése az volt, hogy minden konkrét szabályozási jogot a parti államoknak kell fenntartani, és az idegen államok hajóit – legfőképpen a hadihajókat – teljes mértékben ki kell tiltani a területről.599 Számos állam nem értett ezzel egyet, de az UNCLOS-ba bekerült nemcsak a zárt tenger, hanem a félig zárt tenger fogalma is.600 Ez utóbbi olyan tenger, amelyet több állam vesz körül, és amelyet más tengerekkel vagy óceánnal tengerszoros köt össze, tehát földrajzi szempontból a legfőbb különbség a zárt és a félig zárt tenger között, hogy ez utóbbit nem egy állam, hanem több szegélyezi. Az ilyen tengerek parti államainak együtt kell működniük – közvetlenül vagy nemzetközi szervezet útján – a tengerjogi egyezményben foglalt szabályok megvalósításában, békeidőben közlekedés szempontjából pedig nyílt tengernek minősülnek, ez alól csak a szorosokra vonatkozó szabályok kivételek. A parti államok hadihajói a másik állam parti tengerén túl is korlátozásoktól mentesen jogosultak hajózni, míg az idegen államok hadihajói számára nem lehetséges ugyanez.601

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave