Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


Nemzetközi kooperáció az Arktiszon

Az Arktiszon számos állam jelen van: a parti államok a területi hovatartozásuk miatt, a többiek pedig vagy a térség használata, vagy a globális felmelegedés és a környezetvédelem egybefonódó egysége miatt érintettek a térséggel kapcsolatos kérdésekben. A sarkvidéki problémakör összetettsége ösztönözte az államokat arra az elhatározásra, hogy regionális összefogásra van szükség ahhoz, hogy hatékony megoldást tudjanak kidolgozni, amelyet ki lehet terjeszteni globális színtérre. A kooperáció Gorbacsov 1987. évi murmanszki beszéde nyomán kezdett el nagy léptékkel fejlődni,832 és annak nyomán jött létre először 1991-ben az Arktiszi Környezetvédelmi Stratégia (Arctic Environmental Protection StrategyAEPS), majd pedig intézményesült védelemként az Arktisz Tanács (Arctic Council).

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave