Dér Csilla Ilona

Grammatikalizáció

Az analógia164

Antoine Meillet szerint két eljárási mód létezik, amelynek során új grammatikai morfémák alakulhatnak ki: az egyik az analógia (vagy analogikus újítás), amelynek során egy forma egy már meglevő forma mintájára jön létre, a másik pedig a grammatikalizáció (Antal 1991. 136–148). Nem tekinthetünk el attól, hogy Meillet korában az analógiát a hibás alakok regulációjaként, javításként értelmezték, tehát meglehetősen szűken (Hopper–Traugott 1993. 56–60.). Az ismert Sturtevant-paradoxon megfogalmazásában: a hangváltozás szabályos, de szabálytalanságot hoz létre, míg az analógia szabálytalan, de szabályosságot hoz létre (l. McMahon 1994. 70). Az analógia szabálytalansága azonban csak átmeneti, későbbi új szabályosság alapja (Kiss 2003. 33).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 435 7

Nyelvészet

A grammatikai elemek kialakulásának legáltalánosabb módjaként ismert grammatikalizáció sokarcú nyelvi változás. Ennek részletes bemutatására tesz kísérletet a kötet, amelynek során a grammatikalizáció különböző definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti vonásait is szemügyre veszi. Külön foglalkozik a grammatikalizációelmélet vitás kérdéseivel, amelynek meghatározó részét képezi a grammatikalizáció más nyelvváltozásoktól való elhatárolása, így a lexikalizációval, az újraelemzéssel, az analógiával, az exaptációval és a pragmatikalizációval való összefüggései. A számos magyar példával is illusztrált fejezeteket a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait összefoglaló táblázatos rész zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/der-grammatikalizacio//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero