Geréby György

Isten és birodalom

Egy nagyszabású megoldási javaslat

Ahogy Barnabás radikalizmusát, úgy a Pszeudo-Klementinák relativista teológiáját sem tette magáévá az egyház. Álláspontjának az elvettetési és behelyettesítési eszmét tette meg. A verus Israel, az egyház, mint az új, az igazi Izráel fogalmának bevezetése azonban logikailag eltünteti, mert egy történelmi pillanattól számítva – az egyház megalapításától kezdve – definíciós értelemben kifesti a kinyilatkoztatásból a zsidóság fogalmát. Ennek a megoldásnak az lett a történelmi következménye, hogy kereszténység és zsidóság a 20. századig lényegében egymás mellett élt, azaz teológiai értelemben nem vett egymásról tudomást, mert a teológiai reflexiót lehetetlenné tette az, hogy immár fogalmilag nem látszottak egymás számára.153 A keresztény teológia megoldásában megnyugodva elnézett a rabbinikus zsidóság fölött, míg a térítő, teológiájában az univerzalizmusra nyitó hellenizmus korszaka után magába bezárkózó és az oikumenétől disszimilálódó zsidóság számára a kereszténység szűnt meg teológiai mondanivalóval rendelkezni. A „javnei zsinat” után (kb. Kr. u. 80) csak a 20. század eleji német zsidó teológia tett arra ismét kísérletet, hogy a tektonikus erők vezette konfliktusra grandiózus megoldást javasoljon.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Filozófia

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero