Geréby György

Isten és birodalom

Egy „újszövetségi szó”

Vajon tudott-e Rosenzweig arról, hogy a mai keresztény szempontjából szokatlanul hangzó gondolata rejtélyes módon egy újszövetségi példabeszéd, a tékozló fiú parabolájának igen korai értelmezéseiben is felbukkant? A híres példabeszéd egyik legrégebbi, történelemteológiai értelmezésében pontosan az a kép jelenik meg, amellyel Rosenzweig zsidóság és kereszténység eltérő történetének és küldetésének egymáshoz való viszonyát világítja meg. Igaz, a kommentátori hagyományban a morális értelmezés olyannyira uralkodó, hogy emellett az üdvtörténeti alig látszik, mégis, lehetősége a parabola értelmezésének szinte egész történetét végigkíséri. Csak nagy figyelemmel vehető észre, hogy a példabeszéd egész értelmezéstörténete lényegében erről a küszködésről szól. Miközben minden magyarázó hallott az üdvtörténeti értelmezés lehetőségéről – bizonyos szignifikáns kivételektől eltekintve –, ez az értelmezés szinte sehol sem válik dominánssá, mert egy furcsa, kétezer éves vakfolt miatt, két szó szerinti ószövetségi idézet figyelmen kívül hagyása miatt senki sem tudott az üdvtörténeti értelmezéssel mit kezdeni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Filozófia

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero