Geréby György

Isten és birodalom


Az egyház

Amikor Schmitt a (római katolikus) egyház racionalizmusát hangsúlyozza, akkor végső soron e világi intézményi felépítését találja példamutatónak, melynek kitüntetett tulajdonsága, mint láttuk, a természet és kegyelem egységbe foglalása. Schmitt azonban természet és kegyelem viszonyát Aquinói Tamás fentebbi álláspontjával merőben ellentétes módon gondolja el. A kegyelem nála nem „tökéletesíti” a természetet, hanem a természet hátterébe, a természet „mögé” vonulva a kegyelem (azaz a közvetlen isteni beavatkozás) csak a természeten át megszűrve jelentkezhet. A közvetlenül megjelenő kegyelem ugyanis Schmitt szerint csak a természet ellenében jelenhetne meg, azt felszámolva, azaz a természettel ellentétesen. Ezáltal viszont a kegyelem elkerülhetetlenül a természet mint rend felforgatójává válna. Schmittnél tehát Tamással ellentétben mintegy a természet „tökéletesíti” az eredendően anarchista kegyelmet.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave