Geréby György

Isten és birodalom

Bevezetés

Az alábbi tanulmány Hans Kelsen jogelméletének egy korlátozott és szigorúan véve nem jogi jellegű részéhez kíván hozzászólni. Ez a Kelsen által „ismeretelméletinek” tartott megfontolás azonban alapvető eleme annak a gondolatmenetnek, amely a „tiszta jogtant” módszertanilag megalapozza. Kelsen jogot és államot azonosító elméletének előzetes lépéseként általában és együttesen bírálja a hagyományos államjogtani gondolkodást mint a teológiai eszméknek a jogban megjelenő párhuzamos formáját. A párhuzamosságból kiindulva kritikája a közös elemre irányul, és módszertani, éspedig ismeretelméleti alapon veti el mindkettőt. Több írásában is kifejtett kritikáját arra alapozza, hogy bizonyos központi jogi és teológiai fogalmak között tartalmi analógia áll fenn. Ilyenek például az állam és az istenség fogalmai. Ez az analógia szerinte egyugyanazon hibás és elavult „szubsztancia alapú” fogalmi szerkezetre épül. Ezzel az elavult szemlélettel szemben a „modern tudományosság” függvény-, illetve funkciófogalmát kell előnyben részesíteni, amely mindkét eszmét képes helyettesíteni, illetve kiváltani anélkül, hogy fölöslegesen tételezne valójában nem fennálló létezőket, mint az „isten” vagy az „állam”. A fogalmakat hiposztazáló „primitív megszemélyesítések” elhagyandók a fejlettebb fogalmi lehetőségek fényében. Kelsen számára a két megközelítés össze van kötve, és így államtant és teológiát együttesen szükséges elvetni ahhoz, hogy alternatívájukként bevezethesse azt a „funkcionális” módszertant, ami megfelel a tudományos jogi gondolkodásnak. A szubsztantivista gondolkodástól, ezáltal a természetjogi megalapozás teológiai vonatkozásaitól függetlenített „tiszta jogtan” Kelsen szerint önmagában felépíthető.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 439 5

Filozófia

Mi garantálja egy politikai formáció, például a demokratikus jogállam alapvető elveit? A kérdés politika és jog közös legitimációs igényére irányul. A legitimáció azonban túlmutat a mindenkori politikai és jogrendszeren, olyan alapvető kérdésekre követelve választ, amelyet hagyományosan csak a teológia volt képes megválaszolni. A teológia így tölthetett be meghatározó szerepet a legitimáció szempontjából az antikvitástól kezdve egészen a modern korig, közvetlen analógiák, illetve később fogalmainak szekularizált változatain keresztül. Teológia és politika, illetve jog viszonya ugyanakkor kölcsönös egymásra utaltságuk ellenére sem volt problémáktól mentes, ahogy azt a zsidóság és a kereszténység eszméi mutatják, amelyek (más és más okból, de) radikálisan szakítottak a római birodalomnak a hellénisztikus teológia által megalapozott politikai és államelméletével. A kötet e hosszú történet több állomását és aspektusát mutatja be teológiatörténeti és alapvető jogfilozófiai kérdéseket vizsgáló tanulmányokban. Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas híres vitája felől kiindulva az elemzések a Római Birodalom és a kereszténység viszonyának tárgyalásán át haladnak politikai legitimáció és teológia összefüggéseinek egészen a weimari német kultúra környezetében kialakuló klasszikus értelemben vett politikai teológia problémájáig, ahol már Carl Schmitt, Erik Peterson, Ernst Kantorowitz játszanak fő szerepet. A külön is olvasható esettanulmányok között megjelenik a biblikus egzegézisnek a zsidóság és kereszténység viszonyában játszott meghatározó szerepe éppen úgy, mint az egyház és a nemzetfogalom kapcsolata, valamint a "tisza jogtant" képviselő Hans Kelsen teológia-képének bemutatása, illetve az emberi jogok megalapozásánál felmerülő teológiai kérdések.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gereby-isten-es-birodalom//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero