Winkler Gusztáv

A hadviselés művészete II.

A feudális hadszervezettől a zsoldos hadseregekig, 900-1500


A „rózsák háborúja”, angol hadművészet

Az angol társadalom hosszú idő után a XV. század közepén találkozott először igazából a háborús viszonyokkal, hadjáratokkal. Erre tulajdonképpen nem voltak felkészülve, hiszen a korábbi időszakban uralkodóik hadjárataikat külföldön vívták, és az ország partjait mindig erős flotta védte. A „rózsák háborúja” nevet viselő polgárháborús időszak gyökeresen megváltoztatta ezt a helyzetet. Hogy a hosszan tartó háborúskodás mégis speciális jelleget öltött, annak többféle, katonai és társadalmi okai is vannak. Az első, szigorúan katonai ok az, hogy az angol városok, várak nem voltak a kor nemzetközi színvonala szerinti védelemre kiépítve. Mivel külső ellenség soha nem zavarta őket, az erődítések színvonala megrekedt, nem építettek modern védőműveket. Így nem is lehetett általában hosszú, szabályos ostromokra számítani. Míg a kontinensen ez idő tájt főként várostromokkal, lassú menetekkel próbálták céljaikat elérni a küzdő felek, Angliában a gyors, döntő csatákat kierőszakoló hadjáratok váltak általánossá. Ide kapcsolódik a társadalmi ok is. Azért is kellettek a gyors hadjáratok, mivel a felek általában megkímélték a lakosságot (dinasztikus polgárháborúról lévén szó), számítva ennek későbbi támogatására, hosszú hadjáratot ugyanis jelentősebb rekvirálások nélkül már nem lehetett volna viseni. Ugyanez vonatkozik a zsoldoscsapatok ellátására, fizetésére is.

A hadviselés művészete II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 468 5

A Hadviselés művészete II. (a feudális hadszervezettől a zsoldos hadseregekig) című könyv alapvető célja az első kötethez hasonlóan segítséget nyújtani az európai hadtörténeti események megértéséhez a haditechnika és a katonai tevékenység fejlődésén, e fejlődés mozgatórugóin keresztül. A könyv által átfogott időintervallum ez esetben a 900. évtől 1500-ig tart.

Ahhoz, hogy a hadtudomány és a harcászat fejlődését, összefüggéseit folyamatokban tudjuk vizsgálni, törekedtünk az egész európai térség egységes bemutatására, az anyagot, amennyire lehetett, az idő függvényében és nem földrajzi tagoltságban tárgyaljuk. Ezzel a módszerrel talán sikerül rámutatni arra, hogy gyakorlatilag hasonló kultúrájú és társadalmi felépítésű országok, nemzetek hadművészete is szükségszerűen hasonló. Ugyanígy célunk szerint szeretnénk bemutatni a haditechnika egységes fejlődését. Természetesen a helyi etnikai, kulturális viszonyok ebben az egységes világban speciális jellegeket is kidomborítanak. Jó példa erre a magyar huszárság, ami tárgyalt korunkban jelenik meg. Az európai áttekintést színesíti azoknak a népeknek a hadművészete, amelyek valamilyen formában kapcsolatba kerültek Európával (pl. mongolok, törökök).

A könyv felépítése hasonló az első kötetéhez. Nem hadtörténeti áttekintést nyújt, hanem a hadművészet mozgatórugóit, fejlődését követi. Ezt kiegészíti egy folyamatos haditechnikai elemzés. Az elméleti részeket hadjáratok és jelentősebb csaták leírása illusztrálja, sok csatatérképpel és a korábbinál jóval több, a hadműveleti eseményeket bemutató térképlappal. A szárazföldi erők (gyalogság, lovasság, tüzérség) fejlődésének bemutatása mellett foglalkozunk a hadihajózás kérdéseivel is, valamint nagy súlyt helyezünk a vár- és erődépítészet változásainak tárgyalására, és a fejlődés menetének rajzokon történő bemutatására. A kötetet részletes katonai kronológia egészíti ki.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-hadviseles-muveszete-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave