Kodolányi János tevékenysége az elmúlt évtizedek során ismételten fel-felbukkant a finn–magyar kapcsolatok történetével foglalkozók szűk körében, ami nem meglepő, hiszen a népszerű író a két világháború között Finnországnak talán legnagyobb hatású propagálója, szépirodalmi művek fordítója, fontos személyes kapcsolatok ápolója volt.72 És persze mindenekelőtt magával ragadó úti beszámolók szerzője, aminek köszönhetően a Finnország iránt érdeklődők számára Kodolányi János neve máig egyet jelent Suomiról szóló könyveivel.73 Arra azonban ma már csak az életmű alaposabb ismerői gondolnak, ami a kortársak számára még magától értetődő volt, hogy a nemzeti sorskérdéseken töprengő író „Suomi titkát” kutatva lényegében a harmincas években kibontakozó népi mozgalom célkitűzéseit vetítette az északi rokonok idealizált hazájára – ezáltal olyan álomországot teremtve, amely ebben a formában valójában soha nem létezett. Mindezek alapján indokoltnak tűnik immár két emberöltő távlatából ismét felidézni, hogy Kodolányi Finnországról szóló írásaiban hogyan tükröződnek az egészséges nemzetről és kultúráról vallott elképzelései, amelyek sajátos, egyéni színt jelentettek a népi mozgalom – harmadik útnak is nevezett – átfogó reformprogramjában.