Vértesy László

Jog és pénzügyek a bankszektorban

Általános rész

Kockázatok

A kockázat (risk) általában valamilyen előre nem látható veszély vagy veszteség esetleges bekövetkezése, illetve ennek tudatos vállalása. A fogalomra számos meghatározás született, amelyekben közös elem egyrészt az eltérés lehetősége a tervezetthez vagy elvárthoz képest, illetve a bizonytalanság, valószínűség.1 A valószínűség azt jelenti, hogy sosem tudjuk teljes bizonyossággal megjövendölni a kárt okozó esemény bekövetkezését. Nem tekinthető kockázatnak az, ami bizonyosan bekövetkezik vagy biztosan nem következik be. Annak ellenére, hogy a bekövetkezés nem biztos, a lehetséges kár, a kockáztatott érték (Value at Risk, VaR) viszont többnyire pontosan meghatározható attól függően, hogy az adott lehetséges esemény pontosan milyen (feltételezett) körülmények között következik be. A VaR mellett szokásos kockázati mutatók: CaR (Capital at Risk): kockáztatott tőke; EaR (Earnings at Risk): kockáztatott osztalék; PaR (Profit at Risk): kockáztatott nyereség; CfaR (Cashflow at Risk): kockáztatott pénzáramlás. Egy másik megközelítésben a kockázat az az eltérés, amely a kárveszély bekövetkezése és a bekövetkezés matematikai valószínűsége között mutatkozik. A pénzügyi szektor működésének sikeressége a kockázatok helyes kiszámításától és rendszeres megosztásától, egyszerűbben azok kezelésétől függ.2 A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 481 4

Pénzügy és számvitel

Minden olyan könyv, tanulmány üdvözlendő, amely nemcsak a szakember, hanem az általánosan érdeklődő olvasó számára is egyébként bonyolult, felfoghatatlannak tartott jogi és pénzügyi ismereteket együttesen közérthető módon tárgyalja. E kettősség lényegét fejti ki közérthetően, kerülve, hogy a jogtudományi értelmezéseket „pénzügyesítse”, s fordítva: a pénzügyek területét sem hatja át a „jogászkodás”. Az etikai és vallási terület, az Egyház bevonása az interdiszciplinaritást még pregnánsabbá, teljesebbé teszi. A mű váza alapján könnyen követhető a szerző eljárása is: az általános, elméleti tételektől halad a konkrétumok, a valóság felé. S teszi mindezt könnyen emészthető terjedelemben, ami egy ennyire sokrétű munkánál külön elismerendő érdem. A könyv nem elfogult egyik szellemi irányzat mellett vagy ellen, határozottan a hármas – jogi, pénzügytani, etikai – összefüggések sokoldalú bemutatására törekedett. E törekvése példásan sikerült. Közelebb hozta az olvasót ahhoz, hogy egy összetett területet élvezetes formában jobban és teljesebben megérthessen. (Blahó András)

Vértesy László könyve a maga nemében egyedülálló a magyar pénzügyes könyvek piacán, mert egyszerre tesz kísérletet arra, hogy a jog és a pénzügyek diszciplínáját szinkronba hozza. Igen alaposan tárgyalja a kérdéskörét, legyen szó a pénzügyi szektor szereplőiről, prudenciális szabályairól, vagy éppen a felügyeletről, fogyasztóvédelemről. Nem hagyja figyelmen kívül a jogszerűség és igazságosság kérdésköreit, de még a vallás és pénzügyek kapcsolatának problematikáit sem. Külön értékelendő a banktörténeti rész, amely messze túlmegy az ilyenkor megszokott toposzokon. A „jogásziasnak” tekinthető kiindulópont ellenére a gyakorlatot is részletesen taglalja, és kiválóan rendszerezi a témakör(öke)t. A hagyományos megközelítéseknél jóval több értéket kaphat az olvasó, aki így könnyedén megértheti a bankrendszer összefüggéseit, a mögöttes történeti, szabályozási és működési elveket, sőt a pénzügyi jog bankrendszerrel kapcsolatos közös halmazát is. (Póra András)

Hivatkozás: https://mersz.hu/vertesy-jog-es-penzugyek-a-bankszektorban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero