Más projektekben nemcsak a szanitáció, hanem a szőlőtőkéből kiinduló megbetegedések (grapevine trunk diseases, GTD-k) előfordulásának – főként biokontroll ágensek általi – csökkentése is előtérbe kerül. Gyümölcsöző az együttműködés a Viveros Villanueva és az IIVV, azaz a Leóni Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (Instituto de Investigación de la Viña y el Vino) között a szőlőtőke-megbetegedések ellen folytatott küzdelem keretében végzett, biokontroll ágenseket érintő kutatások terén. „A GTD-k elleni stratégia a szőlőiskolákban” projektet a CDTI, a navarrai kormány és a Viveros Villanueva finanszírozza. A kezdeményezés fókuszában a szőlőiskolai növényszaporítási és -nevelési eljárások szanitációs módszereinek kidolgozása és biokontroll ágensek – nevezetesen a rizoszferikus aktinobaktériumok (Actinobacteria) – kiválasztása áll [18]. E projekt folytatása a CIEN GLOBALVITI [19]. A GLOBALVITI projekt a szőlőiskoláktól a fiatal ültetvényekig terjedő szőlőtőke-megbetegedésekkel (GTD-k) foglalkozik. Idetartozik a Trichoderma baktériumtörzsek alkalmazási lehetőségeinek (Leóni Egyetem) és a fiatal növény vízháztartásának és gyökérzetstátuszának mint a korai fertőzés tényezőinek (ICVV-CSIC) vizsgálata. Ez utóbbi csoport más tanulmányaiban azt is vizsgálta, hogy a fehér mustárral végzett biofumigáció visszaszorítja-e a szőlőtőkéken megjenő „fekete láb” betegséget, és jelenthet-e alternatívát a kémiai peszticidek kiváltására [20]. A VIVERVID projekt (amelyet a PDR Galícia és a FEADER finanszíroz) a Viveiros José López, az INAGACAL-EVEGA és az ICVV együttműködésére épül, és a galíciai őshonos fajták szanitációs technikák és biokontroll módszerek melletti előállítására fókuszál. A CDTI 2015-től 2018-ig tartó ALMIPORTAI projektjében a Viveros Villanueva és a Leóni Egyetem IIVV közösen dolgozott. A projekt keretein belül az alanyok keményítőtartalma és az oltványok mortalitási rátája közötti kapcsolatot tanulmányozták.