Szabó Péter (szerk.)

Innováció a szőlőszaporításban

4. Következtetések

A szőlőiskolában fejlődő, a jégeső által súlyos károsodást szenvedett egyéves dugványok hajtásainak rehabilitációja lehetséges a zöld nóduszig való visszametszés módszerét alkalmazva, a június 20-tól július 30-ig tartó vegetációs időszakban. A kontrollhoz legközelebbi eredményt a július 10-én végzett „zöld” metszés produkálta. A túl korai (A – június 20.) és a legkésőbbi (E – július 30.) metszések során a szabványos dugványok száma meghaladja a 40-et, és bizonyos mértékben kompenzálhatja a veszteségeket.
Az egyszemes zöld nóduszon elvégzett metszések a végrehajtás idejétől függetlenül a hajtások hosszának és vastagságának csökkenését eredményezik, csökken a gyökerek száma és azok átlagtömege. A hajtások legnagyobb növekedésével és fejlődésével a következő metszési időpont-variációk emelkedtek ki: A – június 20., B – június 30. és C – július 10. A szőlő növekedésére a két utolsó időpontban elvégzett „zöld” metszés gyakorolt negatív hatást: D – július 20. és E – július 30.
A kontrollvariációkban a Mavrud fajtánál nagyobb az 1. és 2. telelő szem térfogata, mint a Chardonnay fajtánál. Az E – július 30. utolsó időszakban metszett variációnál a hajtások első két telelő szemének térfogata mindkét fajtánál gyakorlatilag azonos. Minél távolabb kerülünk a metszés idejétől, annál alacsonyabb mindkét fajta telelő szemeinek térfogatmutatója, annál kisebb bennük a tartalékrügyek száma, valamint az embrióhajtások és az embriólevelek hossza.
A szőlődugvány-iskolában a hajtások „zöld” metszése a kéreg, a háncs és a fatest paramétereinek csökkenését eredményezi. E szöveteket jellemző legalacsonyabb mutatók a legkésőbbi, D – július 20. és az E – július 30. időszakokban végzett metszési variációkon figyelhetők meg. A „zöld” metszés idejétől távolodva a bél méretei növekednek, a fatest-bél aránymutató (F:B) kisebb lesz. Ez azt mutatja, hogy a „zöld” metszés elvégzése után egyre kevesebb idő áll rendelkezésre az új hajtások megjelenésére, a növekedésükre, s ami még fontosabb, a szőlőhajtások másodlagos anatómiai szerkezetét jellemző elemek teljes értékű kifejlődésére.
A kontrolldugványok és azok, amelyeken a vegetációs idő különböző szakaszaiban metszést hajtottak végre, összehasonlíthatóan jó tápanyagtartalékkal rendelkeznek, ami az állandó helyre való telepítésük utáni normális fejlődésük fontos előfeltétele.
A szőlő új hajtásaiban másodlagosan kialakult fotoszintetizáló rendszer funkcionális aktivitása a „zöld” metszés elvégzése után, a fiatalabb kor és a kompenzáló mechanizmusok kiépülése eredményeképpen, azonos vagy magasabb szinten van, mint a kontrollhajtások leveleinél.
A szőlőiskolában a Mavrud fajta dugványai Chardonnayhoz képest nagyobb növekedési mutatóval tűnnek ki. A hajtások beérése lassúbb ütemben folyik, és alacsonyabb mutatókkal jellemezhető.
A „zöld” metszés elvégzésének időpontjától távolodva az általános és az aktív hőmérsékleti összegek csökkenése jelentős hatást gyakorol a szőlőnövény fejlődésére, és tükröződik az érésükön.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 449 4

Agrártudomány

A szőlő stratégiai mezőgazdasági termékünk, a belőle készülő bor kiemelkedő exportcikk és egyben gasztronómiánk-, kultúránk szerves része, nemzeti karakterünk hordozója. A szőlészet-borászat területén a sikerhez folyamatos odafigyelésre, törődésre van szükség a szakma és a tudomány részéről egyaránt. Jó azt látni, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége felismerte ennek a területnek a sokszínűségét és tudják azt is, hogy milyen széleskörű tudást, milyen felelős hozzáállást vár el mindenkitől, aki foglalkozik vele. Éppen ezért az Agrárminisztérium számára nagy öröm, hogy felkarolva a fiatal kutatókat, megalkották ezt a hiánypótló kiadványt. Ez a könyv sokkal több, mint kutatási eredmények áttekintése: az innovatív, kiemelten magas biológiai értékű, vírusmentes szőlő szaporítóanyag-előállítási tevékenységek publikálásán keresztül, olyan fontos technológiákat és fejlesztéseket mutat be, melyek az ágazatban dolgozóknak, a kutatóknak és a laikusoknak egyaránt fontos segédanyagot adnak. Összességében tehát, a magyar szőlészet rangjának és jelentőségének megfelelő mélységű szakmaisággal betekintést ad a szőlőszaporítás irányaiba és motivációt is nyújt hazánk agráriumának további fejlesztéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-innovacio-a-szoloszaporitasban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero