Szabó Péter (szerk.)

Innováció a szőlőszaporításban


Bevezetés

Szőlőültetvények tervezésénél, melyek hosszú élettartamú kultúrák, fontos szempont, hogy a telepíteni kívánt növényegyedek egészségesek legyenek. Leginkább igaz ez azokra a kórokozókra nézve, amelyek ellen jelenleg nincs megfelelő növényvédelmi technológia, így a megelőzés a leghatékonyabb védekezés. A szőlő szaporítása vegetatív úton történik, így a fajtajelleg megőrzése mellett a szaporításba vont egyedekben található kórokozók is átadódhatnak. A 18. század végén Európában megjelenő szőlőgyökértetű kártételének megelőzésére Magyarországon is a szőlőtermesztés szerves részévé vált a szőlőalany használata [1]. A szőlő-szaporítóanyag előállításához és forgalomba hozatalához a szaporításba bevont szőlőalany és termő szőlőfajták minden egyedének, valamint az előállított oltványoknak is szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Növényegészségügyi szempontból az egyik legfontosabb kritérium a vírusmentesség [2]. A hagyományos tesztelési eljárások, mint a leggyakrabban használt biotesztek és/vagy szerológiai vizsgálatok (ELISA), valamint a nukleinsav kimutatásán alapuló tesztek (RT-PCR) sajnos nem minden esetben képesek kimutatni az összes vizsgálatköteles vírust. A probléma áthidalására olyan érzékeny diagnosztikai módszereket kell használni, amelyekkel a változatos genommal rendelkező vírusok, az adott földrajzi régióra jellemző variánsok és akár új vírusok is kimutathatóvá válnak. A molekuláris biológiai módszerek rohamos fejlődése új lehetőséget nyújt a diagnosztika számára is. A nagy áteresztőképességű szekvenálási (high-throughput sequencing – HTS) módszerek egyszerre több millió szekvencia leolvasására képesek. Egy ilyen módszerrel, a kis RNS-ek nagy áteresztőképességű szekvenálásával (kis RNS HTS) hatékonyan detektálhatjuk a vizsgált egyedet fertőző összes vírust [3]. A módszer felhasználható a szaporítóanyagok tesztelésére, vírusmentesített klónok virológiai státuszának ellenőrzésére vagy akár a már telepített szőlőültetvények fertőzöttségének felmérésére [4]. A NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Diagnosztikai Csoportja kis RNS HTS-sel nemrég termő szőlőültetvényeken végzett virológiai felmérést [5].

Innováció a szőlőszaporításban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 449 4

A szőlő stratégiai mezőgazdasági termékünk, a belőle készülő bor kiemelkedő exportcikk és egyben gasztronómiánk-, kultúránk szerves része, nemzeti karakterünk hordozója. A szőlészet-borászat területén a sikerhez folyamatos odafigyelésre, törődésre van szükség a szakma és a tudomány részéről egyaránt. Jó azt látni, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége felismerte ennek a területnek a sokszínűségét és tudják azt is, hogy milyen széleskörű tudást, milyen felelős hozzáállást vár el mindenkitől, aki foglalkozik vele. Éppen ezért az Agrárminisztérium számára nagy öröm, hogy felkarolva a fiatal kutatókat, megalkották ezt a hiánypótló kiadványt. Ez a könyv sokkal több, mint kutatási eredmények áttekintése: az innovatív, kiemelten magas biológiai értékű, vírusmentes szőlő szaporítóanyag-előállítási tevékenységek publikálásán keresztül, olyan fontos technológiákat és fejlesztéseket mutat be, melyek az ágazatban dolgozóknak, a kutatóknak és a laikusoknak egyaránt fontos segédanyagot adnak. Összességében tehát, a magyar szőlészet rangjának és jelentőségének megfelelő mélységű szakmaisággal betekintést ad a szőlőszaporítás irányaiba és motivációt is nyújt hazánk agráriumának további fejlesztéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-innovacio-a-szoloszaporitasban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave