Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei

2., átdolgozott kiadás


Oxidok, hidroxidok, hidridek és kettős töltésű ionok

A spektrális zavarások külön csoportját képviselik azok az ionok, amelyek a meghatározandó elemekből és a mintamátrix elemeiből, valamint a H-, O- és OH-specieszekből képződnek (az utóbbiak mind a vízből, mind a levegőből származhatnak). Az így keletkező hidrid-, oxid- és hidroxidionok elsősorban az anyaelemnél 1, 16 és 17 tömegegységgel nagyobb tömegszámú izotópokon okoznak átfedést (bár az összes lehetséges izotópos kombinációt érdemes számításba venni). Valamilyen mértékig csaknem mindegyik (meghatározandó és mátrix-) elem képez monoxid (MO+)- és hidroxid (MOH+)-ionokat [87, 88, 89, 90]. Azok az elemek, amelyekre a monoxid kötés erőssége nagyobb, általában nagyobb arányban képeznek MO+-ionokat. Tipikus példa erre a cérium és általában a ritkaföldfémek. Ez a probléma nagyon jól ismert a geológiai minták analízisében. Ezeknél a nagy tömegszámoknál a spektrális zavarások közül már csak az oxidképződéssel kell számolnunk. A könnyű ritkaföldfémekből képződött oxidok átfedést okoznak a nehéz ritkaföldfémek izotópjain. Ez a zavarás igen komoly mértékű lehet, mivel a könnyű ritkaföldfémek Clark-értéke (földkéregbeli természetes gyakorisága) lényegesen nagyobb, mint a nehéz ritkaföldfémeké. Ezért a készülék optimalizálásánál az oxidképződés mértékére oda kell figyelni.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave