Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei

2., átdolgozott kiadás


Gerjesztési módok, röntgenforrások

Az XRF teljesítőképessége egy adott minta esetén nagymértékben a gerjesztőforrás kiválasztásán múlik. Az adott mátrix és a meghatározni kívánt elem(ek) esetén meg kell keresnünk azt a gerjesztési módot, amely a leghatásosabban gerjeszti a vizsgálandó elem atomjait, és csökkenti a spektrumban a zavaró vonalátlapolást, abszorpciót és másodlagos fluoreszcenciát. Korábban láttuk, hogy karakterisztikus röntgensugárzás kiváltható fotonokkal és töltött részecskékkel való gerjesztéssel is. Fotongerjesztéshez röntgencsöveket és radioaktív izotópforrásokat használnak. A töltött részekkel (PIXE) és elektronokkal (EPMA) végzett gerjesztések analitikai jellemzői bizonyos szempontból (pl. az érzékenység rendszámfüggésében) hasonlóak egymáshoz, és elkülönülnek a fotongerjesztéstől. XRF-t leggyakrabban röntgencsöves gerjesztéssel végeznek, bár izotópos spektrométereket is számottevő mértékben forgalmaznak, jelentőségük a hordozható kisteljesítményű röntgencsövek elterjedése óta csökken. Az alábbiakban főként a hagyományos röntgencsöves és az izotópos gerjesztési módot ismertetjük. Előtte viszont érdemes részletesebben összehasonlítani a különböző gerjesztőforrásokat.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave