Bordás Sándor

Az agresszív kód


Én-teszt

A csoportban alkalmaztuk az úgynevezett Én-tesztet, vagyis a reális és az ideális én értékelését, amelyet hetvenhat tulajdonság viszonyításával mértünk a tanfolyam elején és a végén. A jelzések azt mutatták, hogy fiataljainknak probléma volt értékelni tulajdonságaikat akkor, amikor azok felismerésével eddig nem foglalkoztak, illetve magyarázható az adott korosztállyal is, amikor az önértékelés két végletbe hajló formája gyakrabban megtalálható, mint a felnőtt csoportokban. Gondolunk itt az önelégültségre, mint az egyik és a túlzott elégedetlenségre, mint a másik sarkított végletre. Az átlagos értékelésnél egyértelműen a tanfolyam végén alkalmazott mérés optimálisabb volt, vagyis a saját személyiségépítő munka megtapasztalása reálisabbá tette az elvárásokat is, amit önmaga elé tűz a serdülő. A mérés első szakaszában tapasztalható volt az elvárások teljes hőfokában való váltása (pl. gátlásosságból a gátlástalanságba, csendesből a másik véglet választása stb.), míg a második mérés már korrigálta, észszerűbbé tette a választást, a különbségre használt hőfokok már nem az extrém értékek között mozogtak. Az önmagam elfogadása már nem a fekete-fehér látásmódot követte, hanem odafigyelt a finomabb meghatározásokra, illetve tudatosította önmaga kihívását vagy felelősségét is, ha változni akart. Már nem elérhetetlen célt tűzött ki, hanem képes volt felvállalni a jót, a működőt és javítani, a lehetőségekhez mérten. Érdekes volt megtapasztalni a diákok kijelzéseit, amikor arról beszéltek, hogy a negatív tulajdonságok meghatározása könnyebb számukra, mivel ezekre több visszajelzést kapnak a környezetükből, mint a jó tulajdonságokra, amelyek nincsenek erősítve, kellőképp felvállalva stb. Tehát a pozitív gondolkodás mint egy fontos készség nagyon szükséges a serdülő készségtárában, mivel környezete ezt kellőképp nem vállalja fel, tehát önmagára kell támaszkodnia. A közeg, amelyben élünk, nem dicsér eleget, kevés visszajelzéssel él, így az optimális modell nem kap elég megerősítést.

Az agresszív kód

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 452 4

A könyv több részből áll, melyek korábbi kutatásaim eredménye kapcsán valósultak meg egyrészt Budapesten és az egykori Jugoszláviában, Szabadkán, az öngyilkosság motivációs hátterét kutatva, másrészt Szlovákiában, a régebben Pozsonyban működő Márai Sándor Alapítvány égisze alatt, az etnikai konfliktusok kialakulásának okait kutatva.Ebben a munkában az agresszió befelé vetülésének társadalmi és egyéni okait vizsgálva megfogalmazódott a szláv (többnyire szerb) és a vajdasági magyar családokra jellemző kommunikációs sajátosság. A Jugoszláv polgárháború kitörése, amely személyesen is érintett, fogalmaztatta meg bennem (bennünk) azt a gondolatot, hogy a polgárháború kitörése mögött mennyiben húzódhatnak meg egy kultúrára jellemző kommunikációs kapcsolatok vagy a verbális kommunikáció mögött rejlő, a kultúrára jellemző gondolkodás, esetleg a kultúrák közötti kommunikációs zavarok.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bordas-az-agressziv-kod//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave