Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


Milyen viszony áll fenn egy adott stádium és az azt követő stádium hatékonyabb problémamegoldásai között?

A 2. fejezetben bemutatott nézetek különböző kritériumok szerint csoportosíthatók, melyek közül az egyik az, hogy az adott nézet a generatív nyelvészeten belül valamely stádiumot valamilyen értelemben forradalminak tekinti-e. E kritérium alapján a nézetek három fő csoportba sorolhatók (l. a 2.7.2. és a 2.7.3. szakaszt is). Egyesek forradalminak minősített törésvonalat feltételeznek a generatív nyelvészet fő stádiumai között: Piatelli-Palmarini (1998) a minimalizmust vélte forradalminak, Grewendorf (1993), (1995), (2007) a Kormányzás és Kötés Elméletét, McCawley (1976) az Aspectset. Mások a Syntactic Structures forradalmi hatását követően az egyes stádiumok viszonyát lineáris fejlődésként mutatják be (Newmeyer 1980, 1986a; ten Hacken 2007; Boeckx 2006). Végül a nézetek harmadik típusa hanyatlási folyamatként értelmezi a generatív nyelvészet történetét (Jäger 1993a, 1993b; Lakoff 1989; Seuren 2004; Lappin et al. 2000a, 2000b, 2001).

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave