Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


Melyek a generatív nyelvészet stádiumainak mindegyikében fellelhető konstans elemek?

E kérdés nagyon lényeges, mert a választól függően eltérően kell megítélnünk a generatív nyelvészet egységét és sokféleségét. Mint a 2. fejezetben már láttuk, van olyan szerző, aki szerint Chomsky kutatási programja már 1958-ban – kognitivizmusát tekintve is – „készen állt” (Ten Hacken 2007: 104–5). Tomalin (2008: 188) nem a kognitivizmust, hanem a formalizmust tekinti azon konstans elemnek, amely a Syntactic Structures megjelenését megelőző évektől kezdődően egészen a Minimalista Programig megőrződött és a generatív nyelvészet egységét bizonyítja. Seuren (1998) pedig a metaelméleti komponenst tartja a Chomsky-féle nyelvészet különböző fejlődési stádiumain átívelő összetevőnek. A kérdés tehát, tekintettel e válaszok erősen eltérő voltára, távolról sem triviális.

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave