Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


Összegzés

A vizsgált nézetek hitelességét gyengítő tényezők, mint arra a 3.0. szakaszban utaltunk, különböző mértékben és különböző módon érintik az egyes nézeteket. A nézetek e tekintetben három csoportba sorolhatók. Vannak olyanok, amelyekkel szemben sok és súlyos kifogás merül fel – ilyenek pl. Koerner vagy Newmeyer írásai. A második csoportba azok tartoznak, amelyek egyes tényezők esetében kirívóan negatívan értékelendők, mások esetében viszont kiemelkedően konstruktív elemeket tartalmaznak. Erre a csoportra a legmeggyőzőbb példa Murray könyve, amelynek egyfelől szélsőséges ad hominem megfogalmazásai joggal utasíthatók el, amely viszont másfelől jelentős eredményekhez vezető, jól megalapozott historiográfiai módszert alkalmaz. A harmadik csoport azokból a munkákból áll, amelyek pontos, kompetens, koncepciózus elemzéseket tartalmaznak és amelyek nem a szerzők hibájából nem fogadhatók el teljes mértékben, hanem mindössze azért, mert – mint minden historiográfiai mű esetében – lehetnek olyan alternatíváik, amelyek a felvetett problémákat másként és/vagy hatékonyabban kezelik. Ide tartozik elsősorban Matthews (1993) és Hymes–Fought, valamint bizonyos szempontból Seuren (1998). Rájuk a következő fejezetben térünk ki, ahol részben bíráljuk őket, részben pedig felhasználjuk egyes meglátásaikat egy új historiográfiai modell felvázolásához.

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave