Kertész András, Rákosi Csilla

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben


Második eset

Az is előfordulhat, hogy a premisszák szerepét betölteni hivatott kijelentések konzisztensek, bizonyosan igazak egy F forrásosztály alapján, és rekonstruálható belőlük az őket a konklúzióval összekötő szemantikai kapcsolat, azonban nem áll fenn logikai következményreláció köztük és a konklúziónak tekintett kijelentés között – azaz (10)(a), (c) és (d) teljesül, (10)(b) azonban nem. Vegyük az előző példát némi módosítással. Tegyük fel, hogy az F forrásosztály alapján igaz az a kijelentés, hogy Ha Roger Federer három játszmát nyer a US Open döntőjében (A), akkor megnyeri a versenyt (B), és e forrásosztály azt az információt is tartalmazza, hogy valóban megnyerte a US Opent, azaz F alapján B bizonyosan igaz. Ezen információkból megpróbálhatunk A-ra következtetni. Világos, hogy nem demonstratív következtetésről van szó, hiszen nem áll fenn következményreláció a két premisszajelölt és a konklúziójelölt között. ‘Ha A, akkor B’ és ’B önmagában nem elegendő ahhoz, hogy A igazságára következtessünk, hiszen nem tudjuk például, hogy az ellenfele nem adta-e fel sérülés miatt a mérkőzést (C1), vagy hogy nem zárták-e ki doppingvétség miatt (C2) stb. Éppen ezért nem állíthatjuk, hogy A igaz. A kérdés az, hogy állíthatjuk-e, és ha igen, milyen feltételek teljesülésekor azt, hogy plauzibilis.

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 464 7

Az egymással versengő, bonyolult hálót alkotó nyelvészeti elméletek működőképességének megítélése jelentős mértékben attól függ, hogy milyen adatok fogadhatók el a hipotéziseik mellett vagy ellen szóló evidenciaként. A könyv célja, hogy a nyelvészeti elméletek argumentációs szerkezetének feltárása révén eredeti és a jelenlegi szakirodalomban javasoltaknál hatékonyabb megoldást nyújtson a nyelvészeti adatok és evidencia problémájára. E célt két síkon éri el. Egyrészt a nyelvészeti adatokról és evidenciáról szóló jelenlegi szakirodalom különböző szempontokon alapuló, széles körű elemzéséből von le olyan következtetéseket, amelyek indokolják a nyelvészeti elméletalkotás argumentációelméleti modelljének kidolgozását és az adat-/evidenciaproblémára való alkalmazását. Másrészt felismeréseit számos, a nyelvtudományi kutatómunka gyakorlatából származó esettanulmánnyal támasztja alá.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-rakosi-adatok-es-plauzibilis-erveles-a-nyelveszetben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave