Kárpáti Andrea

A gyermekrajztól a fiatalok vizuális nyelvéig


A lineáris fejlődési modell: folyamatos technikai tökéletesedés

A lineáris fejlődési modell lényege, hogy a rajzi képességek az alaktalan firkák differenciálatlan vonalhálóiból kiindulva jutnak el az élethű ábrázolás egyre magasabb szintjeire. Az „intellektuális elméletnek” is nevezett elképzelés szerint a gyermek annyit rajzol, amennyit az ábrázolás tárgyáról tud. Az elméletnek ez a vonatkozása könnyen cáfolható, ha egy 3–6 éves gyermektől szóban és rajzban kérünk információkat ugyanarról a dologról. Howard Gardner, a Harvard Egyetemen az 1980-as években alapított és ma is működő művészetpedagógiai kutatócsoport, a Project Zero15 vezetője egyszer az emberi alak részleteinek ábrázolását kérte óvodáskorú lányától, aki korábban csak pálcikaemberkéket rajzolt. A kislány engedelmesen le is rajzolt egy emberfigurát végtagokkal, az arc részleteivel és tagolt törzzsel. De másnap már visszatért azokhoz a sémákhoz, amelyeket ő az emberi alak megfelelő ábrázolásának tartott (Gardner, 1980). A művészettörténetből ismert, a stíluskorszakok változását hozó ábrázolási szándék (Kunstwollen) nem azonos az alkotni tudással (Kunstkönnen). (Az Erwin Panofsky által a múlt század elején bevezetett két fogalom értelmezéséről lásd: Garaczi, é. n.) Már a kisgyerek is sokkal többet képes lerajzolni, mint amennyit fontosnak tart a megörökítésre. Ha a fej-láb figura számára éppolyan pontos megjelenítése az embernek, mint egy reálisabb ábra, akkor miért pazarolna időt és energiát a részletezésre?

A gyermekrajztól a fiatalok vizuális nyelvéig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 362 6

„Jelképek erdején át visz az ember útja” – Baudelaire szavai jól jellemzik a 21. századot, amelyben a képi kommunikáció az élet minden területét átszövi. A térbeli tájékozódás, a színek, formák hatásos használata az öltözködéstől a közösségi médiában alakított képmásig, az építés és tárgyalkotás mind részei a könyv témáját adó vizuális nyelvnek.

A gyermekrajz egy kutató kezében könnyen úgy járhat, mint a lepke, amely egy állatbarát rovarász hálójába akad. Fajtájáról, származási helyéről, szokásairól és alakjáról pontos feljegyzések készülnek, majd felnyílik a háló. A lepke repülhetne is tovább, ha szárnyáról a vizsgálódás során le nem pergett volna a hímpor. Mindent megtudtunk, ami kideríthető, de vizsgálódásunk közben csúszómászóvá tettük. Nincs titka már, ami elbűvölne. Ez a könyv arra törekszik, hogy a vizuális képességrendszer megismerésével váljék érthetővé, de ne veszítsen varázsából a gyermekrajzok és kamaszművek világa.

Az első firkáktól a 12–14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján. A kötetben számos művészeti projektről olvashatunk, amelyek képek, szobrok, építmények alkotásában és megértésében segítik a fiatalokat. A szerző a pedagógiai programok értékeléséhez is ad eszközöket, a képességkutatás eredményeivel támogatva a fejlesztést.

A könyvet ajánljuk mindenkinek, aki tanítja és kutatja a gyermekek képi nyelvét, és azoknak is, akik csak csodálják vagy csodálkoznak rajta, és szeretnék jobban megérteni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/karpati-a-gyermekrajztol-a-fiatalok-vizualis-nyelveig//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave