A szociálpszichológia, amely az egyén pszichológiai jelenségeinek társas aspektusával foglalkozik, maga is nagyon sokrétű tudományterület. Magában foglalja az egyéni megnyilvánulások társas értelmezését, az interperszonális, a csoportszintű, valamint a társadalmi kontextusokban létező jelenségeket egyaránt. A társadalom-lélektan ebben az értelmezésben a szociálpszichológia sajátos szeletét reprezentálja. Éppen a sokrétűség és a kutatási témakörök színes palettája miatt vannak, akik megkülönböztetnek szociológiai, illetve pszichológiai szociálpszichológiát a vizsgálódás specifikus tárgyának orientációjától függően (lásd például: Weber, 1992). Míg a pszichológiai szociálpszichológusok érdeklődésének középpontjában inkább az áll, hogy az egyén miként viselkedik társas kapcsolatokban, illetve integrálódik nagyobb csoportokba, a szociológiai szociálpszichológusok a társas, illetve társadalmi viselkedés értelmezéséhez a szociális konstrukciókat hívják segítségül. Ebben a felfogásban szorosan kapcsolódik a szociológia szimbolikus interakcionizmus irányzatához, amely a hangsúlyt a társadalmi érintkezés, a kommunikáció és jelentés rendszer által leírható társadalmi valóság elemzésére helyezi. A szociológiai szociálpszichológia szintén egyetért azzal, hogy a társadalmi viselkedésnek jelentése van, sőt, fokozottabban kiemeli ebben a pszichikai folyamatok szerepét, és az emberek társadalmi viselkedésének magyarázatát egy jelentésrendszerként felfogott interpszichikus szabályrendszer működésében látja (László, 1998). A jelentés pedig a mentális leképeződés útján válik társadalmi valósággá, a társas reprezentációk formájában kategorizálódik a társas interakciók során. A szociális reprezentáció így nemcsak a szociálpszichológia, hanem a társadalom-lélektan egyik meghatározó eleme is.