Izsó N. Sofia

Hermetikus lélektan


NÉGY ELEM

Hermész hangsúlyozza, hogy „ez az egység, mely az egész világot képezi, négy elemből áll: lázból, vízből, földből s levegőből: – egyetlen világ, egyetlen lélek, egyetlen Isten” (2001, 54). „A tűz és levegő felfelé törekedvén, magukkal viszik testvérüket, a lelket, a vizes és földi elemek viszont lehúzzák és elnyomják” (uo., 50). Hozzá hasonlóan számos ókori gondolkodó, köztük Arisztotelész is ebben a négy elemben jelölte meg a világegyetem ősanyagát. A nagy ókori tudós szerint ezekre két erő hat: a vonzás (gravitáció), valamint a föld és víz hajlama a süllyedésre, illetve a tűz és levegő hajlama a felemelkedésre. „Mindmáig használjuk is a világegyetem tartalmának arisztotelészi felosztását anyagra és erőkre” – állapítja meg Hawking (1989, 73).


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 466 1

Az ősi tudás itt fekszik előttünk, csupán le kell hajolnunk érte. Hermész Triszmegisztosz, a nagy beavatott örök érvényű tanításait azonban csak a posztmodern tudomány képes igazolni. Hermész az embert a hierarchikusan rendeződött világmindenség szerves részének tekinti. Lelki és szellemi tartalmaink által működő tudatunk teszi lehetővé az univerzális összeköttetést. A hermetikus tanokhoz hasonlóan a modern tudomány is hajlik arra, hogy a világegyetem inkább tudattermészetű, mint anyagszerű képződmény: tehát egy végtelenül hatalmas makrotudati hálózatban élünk. Éppen ezért Hermész modellje csak lélektani szempontból érthető meg igazán. Az isteni és világi összetevőinkre vonatkozó hermetikus axiómák fontos útmutatót nyújtanak az ember egységes szemléletéhez. Ezt célozza meg az általam holopszichológiának nevezett irányzat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hermetikus-lelektan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave