Barcs István (szerk.)

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 2.

Gépi lélegeztetés

A hipoxia klinikai tüneteinek jelentkezésekor – növekvő légzési munka, csökkenő kooperáció, zavartság, PaO2 < 60 Hmm – oxigénterápia, majd annak eredménytelensége esetén gépi lélegeztetés megkezdése szükséges. A gépi lélegeztetés során a mellkasban a nyomás mindvégig pozitív marad, ellentétben a spontán légzéssel, ahol a mellűri nyomás belégzéskor a légköri nyomásnál alacsonyabb. A pozitív nyomású gépi lélegeztetés megváltoztatja a szív, tüdő, érrendszer működését – csökkenti a szív által a perifériára pumpált vér mennyiségét (perctérfogat), csökkenti a kamrafal feszülését, megváltoztatja a tüdőerek tágulékonyságát –, neurális, hormonális változásokat okozhat, amelyek befolyásolják távoli szervek működését is. Ezért kellő szakmai felkészültség nélkül a lélegeztetéssel árthatunk, sőt, potenciálisan akár életveszélyes helyzetet is teremthetünk. Az egyes lélegeztetési módok szabályozzák a bevitt légzési térfogatot, és azt, hogy ezt a volument milyen nyomással jutassa a gép a légutakba. Megkülönböztetünk kontrollált lélegeztetési formát, amikor a betegnek a spontán légzése hiányzik, ekkor a gép a beállított paraméterekkel, légzési frekvenciával a beteget regulárisan lélegezteti állapotának javulásáig. Megtartott, de elégtelen légzés mellett a lélegeztetőgép ún. spontán üzemmódon a beállított nyomásértékeknek megfelelően minden légvételre – amelyet a beteg indít – rásegít. Így a szükséges – és vérgázvizsgálatokkal folyamatosan ellenőrzött – légzési volumen biztosítható.

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések 2.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 508 8

Orvostudomány SE ETK jegyzetek

Ez a jegyzet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásának, tünetegyüttesének, élettani és mikrobiológiai okainak, megelőző, felderítő és nyomon követő rendszereinek, a kórházi epidemiológia elemeinek a tananyaga. Célja, hogy a képzésben való segédanyagként, majd ezt követően egy, a gyakorlati klinikai-epidemiológiai tevékenységben jól használható kézikönyvként segítse a leggyakoribb kórokozók és az általuk okozott fertőzések nem egyszerű rendszerében való eligazodást. Arra készíti fel a leendő népegészségügyi ellenőrt, hogy ha betegellátó intézményben, annak infekciókontroll-munkacsoportjában vagy kórházhigiénés osztályán dolgozik, akkor:

A gyakorlati problémák megoldása során tisztában legyen az alapvető járványügyi alapfogalmakkal, képes legyen értelmezni azokat.

Napi tevékenysége kapcsán célzottan figyelje és ismerje fel az egészségügyi ellátás során kialakuló leggyakoribb fertőzéses szövődményeket, ismerje azok megelőzési lehetőségeit.

Ismerje a kórházi környezetben előforduló kórokozókat, azok jellemzőit, kimutatási lehetőségeit, veszélyeit.

Legyen tisztában a hatékony és biztonságos antibiotikum-kezelés alapelveivel és gyakorlatával.

Ezért tartalmában és szemléletében szorosan kapcsolódik korábbi tanulmányaikhoz, a jegyzet szövegében jelölten is támaszkodik előző vagy ezt követő tantárgyaik jegyzeteire, kötelező és ajánlott szakirodalmaira. Több fejezetben fognak azzal találkozni, hogy egy-egy pont vázlatos említése mellett hivatkozunk az Általános mikrobiológia, Részletes mikrobiológia, Alkalmazott mikrobiológia, Mikrobiológiai gyakorlatok jegyzetek megfelelő fejezeteire, a kari hirdetőtábláról is letölthető Mikrobiológiai füzetek valamelyik kiadványára, valamint a Fertőző és nem fertőző betegségek járványtana, a Népegészségtan, a Fertőző betegségek megelőzése, Az infektológia alapjai tantárgyak aktuális tananyagára és az ott elsajátított ismeretekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barcs-egeszsegugyi-ellatassal-osszefuggo-fertozesek-2//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero