Miután több légzésmélyítő terápia is rendelkezésünkre áll, így lehetőség van a beteg számára személyre szabott, adekvát terápiát választani. A választás szempontjai a biztonság, az egyszerűség és természetesen a hatékonyság. Ehhez fel kell mérni a beteg éberségének fokát. Tompult, kába beteg nem alkalmas IS, PEP vagy EPAP terápiára, így megfelelő monitorizálás mellett IPPB vagy NIV terápiát kell kezdeni. Ha a beteg éber, kórtermi vizsgálattal ellenőrizni kell az IC, VC értékeit, valamint kideríteni, hogy milyen állagú és mennyiségű köpete van. Ha a betegnek nincs váladékproblémája és a vitálkapacitása több mint 15 ml/zsírmentes kg, vagy az inspiratorikus kapacitása nagyobb mint a „kell”-érték 33%-a, akkor IS terápiát kell kezdeni. Ha akár a VC vagy az IC kisebb a szükséges határértéknél, IPPB a kezdőterápia. Ha a betegnek jelentős mennyiségű váladéka van, az IS helyett PEP terápiával kell kezdeni, esetleg kiegészítve bronchodilatator- és más légúttisztító kezeléssel. Ha a vizsgálatok alapján a beteg nem javul, az atelectasia továbbra is fennáll az addig alkalmazott kezelések mellett is, felmerül a CPAP bevezetésének szükségessége. Miután a CPAP eredményessége az atelectasiában továbbra is vitatott, ezért használata csak limitált lehet, és csak ha az egyéb terápiák nem vezettek eredményre.