Idősek számára létrehozott bentlakásos otthonokban járva gyakran láthatjuk, hogy ezek az otthonok öreg, elavult – az idősgondozás feltételeinek nem igazán megfelelő – épületekben működnek. Rendszerint ezek az épületek korábban egészen más célra készültek, és csak később kerültek átalakításra, miközben a gondozás szempontjait csak korlátozottan lehetett érvényesíteni. Bár az utóbbi években egyre több új intézmény épült, legtöbbször e modern épületek tervezésénél és kivitelezésénél nem vették figyelembe az idősellátás szempontjait, és ritkán fordul elő, hogy szakértőket alkalmazzanak, vagy a jövendő felhasználókat bevonják a tervezés és a kivitelezés munkái során. Sokszor láthatunk impozáns új intézményeket, amelyek ünnepélyes megnyitásakor az épületben sétálva az éles szemű idősellátási szakember gyorsan szembesül azzal, hogy a költséges beruházás ellenére a létesítmény funkcionálisan nagymértékben alkalmatlan (az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sokszor maguk az idősek ellátásával foglalkozók sem rendelkeznek az intézményi környezetre vonatkozó szükséges ismeretekkel). Szemben a jelen hazai helyzettel a nemzetközi gyakorlatban azt láthatjuk, hogy egyre nagyobb figyelmet szentelnek az idősellátásban az optimális környezeti feltételek kialakításának, és egyre több olyan építészt, tervezőt találhatunk, aki az intézményi környezet megfelelő kialakítására specializálódik, és képes együtt gondolkodni a gondozó stábokkal már a tervezés kezdeteitől a kivitelezés különböző stádiumain végighaladva az optimális megvalósításig. Egyre több olyan forrásmunkát találhatunk, amely átfogó ismereteket nyújt az intézményi környezet kialakításának szempontjairól. A demenciával küzdő idősek ellátását illetően a környezeti tényezők szerepe különösen fontos, és egyre nagyobb figyelmet szentelnek ennek.