A nyolcvanas évektől a gondozó családok támogatásában egyre nagyobb szerepet kapott a demenciával küzdő idősek számára létrehozott speciális nappali ellátás. Ebben döntő szerepet játszott az a felismerés, hogy az idősek klubjai csak a mérsékelt demenciával küzdő időseket tudták befogadni, miközben személyi és tárgyi feltételeik és maguk a klubprogramok sem feleltek meg azoknak az igényeknek, amelyek a kognitív nehézségek nyomán merültek fel, és amelyek leginkább egy demenciaspecifikus ellátás keretében vehetők figyelembe. Bár voltak próbálkozások arra, hogy idősek klubjához kapcsoltan alakítsanak ki demenciával küzdők számára programot, és a „klubmodellt” alkalmazzák a demenciával küzdő idősekkel való foglalkozás során, ma egyre inkább olyan demenciaspecifikus nappali ellátást próbálnak kialakítani, amely figyelembe veszi a demencia progrediáló jellegét, és elsősorban azoknak nyújt segítséget, akik kontinuens támogatást igényelnek (rendszerint a demencia középsúlyos szakaszában). A nappali ellátás egyrészt fontos szerepet játszik a gondozó család tehermentesítésében, és lehetőséget nyújt arra, hogy a gondozó családtag munkát vállalhasson, másrészt olyan gondozási környezetet biztosít, amelynek keretében egy komplex – demenciaspecifikus – szakmai program valósítható meg.