Racsmány Mihály (szerk.)

A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei


Áttekintés: színlátás, idegrendszer, törzsfejlődés

A normál emberi színlátás a retina háromféle hullámhossz-szelektív receptorának, a csapoknak a működésén alapul. Egyes esetekben a félhomályban való látásra specializálódott érzékelősejtek, a pálcikák is szerepet kapnak a színlátásban – elsősorban alacsony megvilágítási szint mellett. A főszerep a színlátásban azonban a csapoké. A háromféle csaptípust érzékenységi görbéjük különíti el: a rövid hullámhosszakra érzékeny csapok (S-csapok) nagyjából 400 és 525 nanométeres hullámhossztartományban fognak fel fotonokat, és érzékenységük csúcsa 442 nm körül van. A közepes hullámhosszakra érzékeny csapok (M-csapok) 435 és 640 nm között fognak fel fotonokat, csúcsérzékenységük 543 nm körüli. A hosszú hullámú csapok (L-csapok) érzékenységi tartománya 450–680 nm, a görbe csúcsa 570 nm körüli (Gegenfurtner, Sharpe, 1999). 1 Nagy tehát az átfedés az érzékenységi tartományok között, másrészt az L-, illetve M-csapok érzékenységi csúcsai közti különbség jóval kisebb, mint a M- és S-csapok esetében.

A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 500 2

Kötetünk az ismertebb fejlődési zavarok kurrens tudományos elméleteit és vizsgálómódszereit mutatja be. Az olvasó az egyes vizsgálati területek vezető hazai szakértőinek munkáin keresztül betekintést nyerhet az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar vagy a diszkalkulia kutatásának legfontosabb kérdéseibe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/racsmany-a-fejlodes-zavarai-es-vizsgalomodszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave