Nagy Péter Tamás

Bevezetés az áramlások numerikus szimulációjába


Infinitezimális, térben rögzített térfogat

Ez az eset a térben rögzített véges térfogathoz hasonló, csak a tartomány mérete tart nullához. Itt is ki kell számolnunk, mennyi anyagáramlás történik az egyes felületeken. Nézzük meg, mennyi közeg áramlik be x irányban és mennyi áramlik ki. Ehhez most nem a sebességet, hanem a sebesség és sűrűség szorzatát, idegen szóval a tömegáram fluxust kell Taylor-sorba fejtenünk, hisz abból számítható a tömegáram. A kocka bal oldalán beáramló közeg tömegáramából kell levonnunk a jobb oldali kiáramlást (2.2. ábra):

Bevezetés az áramlások numerikus szimulációjába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 533 0

Ennek a jegyzetnek a célja, hogy az áramlástan iránt érdeklődők elsajátítsák a numerikus modellezés alapvető elemeit. Megismerkedünk a modellezés folyamatával, majd az ehhez szükséges elméleti alapismeretekkel. Felelevenítjük, hogy milyen parciális differenciálegyenletekkel tudjuk modellezni az áramlásokat, adott esetben milyen elhanyagolásokkal élhetünk. Közben felidézzük a korábbi áramlástani és vektoralgebrai ismereteinket. Később ezt a pár egyenletet próbáljuk megoldani. Egy egyszerű problémától, az időben állandó egydimenziós áramlástól jutunk el az időben változó, több-dimenziós problémákig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-bevezetes-az-aramlasok-numerikus-szimulaciojaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave