Az előbbiekben láthattuk, hogy a globális gazdasági válságot megelőzően a horvát gazdaság látszólag stabil és erős volt, melyet alátámaszt, hogy a krízis előtti öt év átlagát vizsgálva a GDP éves növekedése meghaladta a 4%-ot. A 2008-ig tartó pozitív gazdasági mutatókat elsősorban a bővülő hazai kereslet és a belső fogyasztás növekedése eredményezte, melyet fokozott a nagy mennyiségű külföldi tőke beáramlása és az olcsó hiteleknek köszönhetően az emelkedő hitelállomány, amely azonban fokozatos és növekvő eladósodáshoz vezetett. A növekedés motorjai között a magánbefektetések számának ugrásszerű emelkedését, a fogyasztás erőteljes növekedését, a külkereskedelem és a pénzpiacok liberalizációját, az import nagyarányú bővülését tarthatjuk még számon, ezek azonban hosszú távon nem voltak képesek az ország versenyképességét fenntartani. Mindemellett olyan iparágak erősödtek meg – építőipar, pénzügyi szektor, kiskereskedelem – amelyek termékei nem a kereskedelmi forgalom részeként eredményezték a gazdaság bővülését. Így nem csoda, hogy a válság hatására a horvát gazdaság növekedése már 2008-ban 2,1%-ra mérséklődött, mely az előző évi 5,2%-os bővüléshez képest hatalmas visszaesés, ennek ellenére azonban még pozitív mutató. Az ezredforduló után az államháztartási hiány fokozatos növekedett, mely a válság kibontakozásakor, 2008-ban megközelítette a GDP 9%-át, s ez további problémákat generálva a GDP arányos külső államadósságot ugyanezen évben 84,3%-ra növelte. Mindezen negatív mutatók ellenére maga a globális válság 2008-ban még csak kismértékben érintette az országot, gazdasága ekkor még stabilnak volt mondható, s számottevő visszaesés csak 2009-től következett be, melyet az állam makrogazdasági mutatói is egyértelműen tükröznek. A táblázat adatai alapján érzékelhető, hogy a 2009 és 2010-es mélypont után 2011-ben lassú javulás kezdődött és az előrejelzések 2012-t már a válságból való kilábalás, a növekedés megindulása évének prognosztizálták. Ezen remények azonban nem váltak valóra, 2012-ben újabb visszaesésnek lehetünk tanúi, vagyis Horvátország is beleillik azon államok sorába, ahol a válság „W” alakot öltött és a gazdaság kisebb fellendülés után ismét mély depresszióba esett. (CNB 2014; CNB 2015)