Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


Del credere „felelősség”

A hatályos törvény jelentős változást hozott az úgynevezett del credere „felelősség” (valójában helytállás) tekintetében. A bizományos ennek értelmében nemcsak azért tartozik a megbízó irányában felelősséggel, hogy megkötötte-e a szerződést harmadik személlyel, hanem azért is, hogy a harmadik személy teljesítsen. A Ptk. 6:282. § (2) bekezdése szerint a bizományos akkor áll helyt mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta. Ehhez képest az 1959-es Ptk. 509. § (2) bekezdése még általánossá tette ezt a helytállási formát: úgy fogalmazott, hogy a bizományos a megbízónak felelősséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik. Az 1959-es Ptk. 509. § (2) bekezdése az 1875-ös kereskedelmi törvény és a külföldi jogok megoldásától eltérően főszabályként mondta ki a del credere „felelősséget”. A Kt. 376. §-a úgy rendelkezett, hogy „A bizományos a vele szerződő fél fizetési, vagy egyéb kötelezettségeiért egyenes adósként felelősséggel tartozik, ha ezt elvállalta, vagy, ha a felelősség őt a saját üzlete helyén divatozó kereskedelmi szokásnál fogva terheli.” Ilyen esetekre a bizományos magasabb összegű bizományi díjra volt jogosult. A Kt. 377. §-a ugyanis úgy rendelkezett, hogy „ha a bizományos a szerződő fél kötelezettségeiért jótállást vállalt (star del credere), ezért külön dijt igényelhet”. Az 1959-es Ptk. miniszteri indokolása a változtatást azzal indokolta, hogy a törvény „általános elveivel szembenállna […] az az álláspont, hogy a bizományos csupán a szerződés megkötésére köteles. A bizományosnak úgy kell a szerződést megkötnie, úgy kell a szerződő felet megválasztania, hogy a megbízó jogos érdekeit teljesen kielégítse. Ez pedig magával vonja az említett szabályt, amely arra ösztönzi a bizományost, hogy olyan harmadik személlyel kösse meg a szerződést, akiről tudja, hogy képes a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tenni. Végső fokon a szabály a bizományos jogosnak elismerhető érdekeit sem sérti, mert ő viszont átháríthatja helytállásának következményeit a szerződésszegő ügyfelére.”

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave