Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


A Ptk. diszpozitivitása

A Ptk. fent említett szerződéses szabályai kapcsán mindig ki kell emelni ezeknek a szabályoknak a diszpozitív jellegét: a szabályoktól a szerződő felek szabadon eltérhetnek. Hogy a gyakorlatban ez ténylegesen mit jelent, nehéz általánosságban meghatározni, az erős pozícióban lévő ügynök maga tudja szerződéses feltételeit érvényesíteni, de egy franchise esetében a franchise- (jogbérletbe) adó a saját kidolgozott szerződéses feltételeivel szerződik, a másik fél tárgyalási lehetősége meglehetősen limitált. A Ptk. szabályozási modelljei nem írják felül a napi gyakorlat szerződéses elemeit, hanem azok mellé lépnek. A Ptk. szabályai közül kiemelt jelentőséget kell tulajdonítanunk a szerződés tartalma új megközelítésének, amely a korábbiakhoz képest külön kiemeli a kereskedelmi jogi szempontok érvényre jutását. A szerződés általános szabályai közt a Ptk. 6:63. § (5) bekezdése a kereskedelmi jog szokásait beemeli a felek szerződéses megállapodásába, mégpedig két alapon is. Egyrészről kimondja, hogy a felek közötti szerződés részét képezik a felek korábbi üzleti kapcsolataiban kialakult szokások, amelyekben a felek korábban megegyeztek, másrészt a felek közötti szerződés részévé válik minden, az adott üzletágban ismert, elfogadott és rendszeresen alkalmazott szokás is. Ezen a szabályon keresztül a felek üzleti kapcsolatainak és az üzleti szokásoknak a gyakorlata a jog által elismert és kikényszeríthető erővé, szabállyá vált.

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave