Kengyel Ákos (szerk.)

Európai uniós politikák


A biztonsági együttműködés kezdetei

1945-öt követően az újjáépítés mellett az európai együttműködés másik kiemelten fontos területe a biztonságpolitika volt. A kontinensen az Egyesült Királyság és Franciaország szerepe vált meghatározóvá e területen is, regionális fontosságukat is aláhúzva. Az első két-három békeévben a szovjet fenyegetés még nem volt egyértelmű, így a kooperáció fókusza arra irányult, hogy egy esetleges újabb német fenyegetést kivédjenek (bár Németország ekkor zónákra osztott, nem egységes entitás volt). E két állam kötötte meg az első védelmi szerződést Dunkirkben 1947 márciusában, amely kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget is tartalmazott, és egyértelműen egy esetleges német támadás helyzetére szólt (Treaty of Alliance…, 1947, 4–5). Nem egészen egy év múlva az európai politikai környezet jelentősen megváltozott, ugyanis a szovjet befolyási zóna kiépítése látványosan felgyorsult, és egyre világosabbá vált, hogy a biztonsági kihívás kevésbé a legyőzött és zónákra osztott német területek, inkább a formálódó keleti blokk felől fogja érni Európa nyugati felét. 1948 márciusában megszületett egy újabb szerződés Brüsszelben, amelyet már öt nyugat-európai állam (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg) írt alá, és ratifikált. Maga a megállapodás általánosabban ír a fenyegetésről, igaz, a német agresszív politika újjáéledésének veszélyét kifejezetten említi (The Brussels Treaty, 1948, 6). Nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy a szovjet blokk fenyegetésével szemben Nyugat-Európa csak az Amerikai Egyesült Államok segítségével (az atomvédőernyő kiterjesztésével, az amerikai csapatok állomásoztatásának meghosszabbításával) tudja felvenni a versenyt. Az 1948-ban elfogadott amerikai alkotmánymódosítás lehetővé tette, hogy az USA csatlakozzon regionális védelmi egyezményekhez – ezzel megnyitva az utat a Washingtoni Szerződés megszületése előtt. A tárgyalások sorát követően 1949. április 4-én 12 ország1 képviselői aláírták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (North Atlantic Treaty Organization, NATO) megalapító Washingtoni Szerződést. A NATO lett az európai biztonság letéteményese.

Európai uniós politikák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave