Kengyel Ákos (szerk.)

Európai uniós politikák


A verseny elválaszthatatlansága a belső piactól

Mint korábban említettük, az uniós versenypolitika és a nemzeti versenypolitika célkitűzései hasonlók, ugyanakkor az Unió versenypolitikája az alábbi sajátossággal rendelkezik: az uniós versenypolitikának – ha lehet egyáltalán a célok között prioritásokat megfogalmazni – a fogyasztói jólét emelésével egyenértékű célkitűzése a belső piaci integráció elősegítése. Mint tudjuk, a belső piaci szabályok a kereskedelem útjában álló állami akadályok felszámolását tűzik ki célul, az áruk, személyek, szolgáltatások és tőkeáramlások (négy gazdasági szabadság) vonatkozásában. A vállalkozások kinövik saját nemzeti piacuk dimenzióit, és egy sok szempontból egységes uniós tevékenységi területen működnek. Az uniós versenyjog szerepe a gazdasági szabadságok relációjában kettős: negatív és pozitív funkciót is betölt (Whish, Bailey, 2018, 23). Negatív, mivel a nemzeti piacokat izoláló vagy ezzel veszélyeztető magánvállalati magatartásokat tiltja, például a nemzeti kartellek1, export- és importkorlátozások, piacfelosztó megállapodások tilalma révén. A tilalom mögött húzódó indok, hogy nemcsak az állam, hanem a gazdasági szereplők is teremthetnek piacra lépési korlátokat. Ennek a funkciónak a fontosságát a Bíróság is több ítéletében nyomatékosította. Például az Olaszország kontra Tanács és Bizottság ügyben a következőképpen: „A 81. cikk [jelenlegi 101. cikk, a versenykorlátozó megállapodások tilalma – P. M.] a Szerződés 3. cikkének végrehajtására született, és a közös piac mint alapvető cél megvalósításához szükséges. A 81. cikket a preambulummal összefüggésben kell értelmezni, és tekintettel kell lenni különösen a korlátok lebontására és a tisztességes verseny kialakulására, mivel mindkettő szükséges az egységes piac megvalósításához.”2

Európai uniós politikák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave