Kengyel Ákos (szerk.)

Európai uniós politikák


A hetvenes évektől a belső piaci program kidolgozásáig

Wesseling ezt az időszakot négy jellemzővel írja le. Először is a versenypolitikára hatottak a Szerződés más rendelkezései. Ez összefügg a második jellemzővel, amely szerint a versenypolitikának nemcsak gazdasági, hanem politikai aspektusai is vannak. Harmadikként említhető, hogy a különböző és egymással potenciálisan szemben álló célok közötti választást egy szupranacionális, központi szervezetre, a Bizottságra bízták. Végül a Bizottság széles mérlegelési jogát jogi korlátok közé szorították az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében (Wesseling, 2000, 18). A kezdeti időszakban a Bizottság a versenykorlátozó megállapodások tilalmának alkalmazása során először megvizsgálta, hogy a megállapodás a felek határon túli kereskedelemhez való szabadságát korlátozza-e. Amennyiben a válasz pozitív volt, akkor a Bizottság a megállapodást automatikusan versenykorlátozónak tekintette, és vizsgálta annak lehetséges mentesítését. A belső piaci integrációt veszélyeztető kikötések azonban általában nem részesültek mentesítésben. A Bíróság ezzel szemben a megállapodások hatásait az adott gazdasági környezetben elemezte, és döntésének alapja az volt, hogy azok az érintett piacon a versenyt milyen módon és milyen fokban korlátozzák. A Bíróság sem végzett azonban részletes vizsgálatot azokban az esetekben, amelyekben területi korlátozást vélt felfedezni. Ezekben az ügyekben a Bizottsághoz hasonlóan a Bíróság általában egyenlőségjelet tett a korlátozások nélküli verseny és a korlátozások nélküli tagállamok közötti kereskedelem között (Wesseling, 2000, 26, 28, 30).

Európai uniós politikák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave