Kengyel Ákos (szerk.)

Európai uniós politikák


Az Unió kereskedelempolitikai céljai

A Római Szerződés értelmében a vámunió megvalósításához kapcsolódóan az árukereskedelemre vonatkozó közös import- és exportszabályozás került kialakításra. A későbbiekben az Európai Bíróság állásfoglalásain és szerződésmódosításokon keresztül a közös kereskedelempolitika fokozatos kiterjesztése valósult meg az árukereskedelmen kívüli területekre. Az Amszterdami Szerződés (1997) megteremtette annak a lehetőségét, hogy a Tanács szerződésmódosítás nélkül dönthetett a szolgáltatások és szellemi tulajdonjogok lefedéséről is, majd a Nizzai Szerződés (2001) a közös kereskedelempolitika hatálya alá helyezte a szolgáltatáskereskedelem és szellemi tulajdonjogok területét (kivételek: audiovizuális, oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások). A Lisszaboni Szerződéssel (2007) az EUMSZ 207. cikke alapján a közös kereskedelempolitika az EU külső tevékenységének része lett (együtt a közös kül- és biztonságpolitikával és a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel). A közös kereskedelempolitika deklarált céljaként megfogalmazódik, hogy „az Unió a közös érdeknek megfelelően hozzájárul a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelemre és a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó korlátozások fokozatos megszüntetéséhez és a vám- és egyéb akadályok csökkentéséhez” (EUMSZ 206. cikk). Az EUMSZ a szolgáltatások és szellemi tulajdonjogok területét egyértelműen beemelte a közös kereskedelempolitika kizárólagos hatálya alá, valamint a kizárólagos hatályt kiterjesztette a külföldi működőtőke-beruházásokra (FDI) is.

Európai uniós politikák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 542 2

A könyv gazdasági, társadalmi, politikai, történelmi és jogi szempontokat is figyelembe véve elemzi az európai integrációs folyamat keretében létrehozott szakpolitikák működését. Az egyes politikák vizsgálata során a szerzők rávilágítanak az uniós szintű fellépés indokaira, bemutatják a politika céljait, a szabályozási keretek fejlődését és értékelik az adott szakpolitika működésének következményeit. Emellett a kötet tágabb összefüggésrendszerbe is elhelyezi az egyes szakpolitikák vizsgálatát. Az integrációs folyamat fejlődéstörténetét, az Európai Unió intézményrendszerét, a belső piac szabályozását bemutató fejezetek megalapozzák a szakpolitikák elemzését, ugyanakkor a záró fejezetek az uniós szintű költségvetésnek a szakpolitikai célok elérésében játszott szerepét, a strukturális reformok szükségességének szakpolitikai összefüggéseit vizsgálják meg.

A szerzői munkaközösség – Kengyel Ákos egyetemi tanár (Jean Monnet Chair, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék) vezetésével – a kötet elkészítésével hozzá kíván járulni a hazai felsőoktatásban az európai tanulmányok terén folytatott oktató- és kutatómunka további fejlődéséhez. A könyv adott részei az alap- és mesterszakok, valamint a doktori képzés keretében is jól felhasználhatók az európai integrációs folyamattal foglalkozó szakirányú kurzusokhoz, elsősorban a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdaság, a gazdaságpolitika, a jog és a politikatudomány területén. A kötet természetesen az európai integráció iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is értékes és hasznos ismereteket nyújt az Európai Unió céljainak jobb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-europai-unios-politikak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave