A nem megfelelő táplálkozás számos nem fertőző népbetegség kialakulásáért tehető felelőssé, mint például daganatok, szív- és érrendszeri betegségek, diabetes, elhízás, csontritkulás és fogszuvasodás.[1] Az ezen betegségek hátterében álló legfontosabb kockázati tényezők például a zöldség-gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak, rost, tej, kálcium, omega-3 zsírsav és a többszörösen telítetlen zsírsavak túl kevés fogyasztása; illetve a só, vörös hús, feldolgozott hús, cukros üdítőitalok és transzzsír túlzott mértékű fogyasztása.[2] Napjainkban a táplálkozási kockázati tényezők közül a transzzsírok kockázati szerepe jelentősen mérséklődik, míg az elhízás és a cukrozott üdítőitalok miatti kockázat számottevően fokozódik. Világviszonylatban a legnagyobb betegségterhet (DALY – Disability Adjusted Life Years) jelentő betegségek oka a gyermekkori és anyai malnutríció (okozott betegségek: enterális, alsó légúti infeciók és egyéb fertőző betegségek, újszülöttkori rendellenességek, alultápláltság), valamint a nem megfelelő táplálkozás (okozott betegségek: daganatok, kardiovaszkuláris betegségek, diabetes). 2016-ban globálisan a nem megfelelő táplálkozást azonosították a halálozások (18,8%) és a betegségteher (9,6%) második vezető kockázati tényezőjeként. Az egyéni táplálkozási kockázatokat tekintve sorrendben a teljes kiőrlésű gabonafélék, a gyümölcs kevés fogyasztása és a túlzott sóbevitel okozta a legtöbb halálozást, míg a vörös hús, cukros üdítőital túlzott fogyasztása és az alacsony tejfogyasztás járult hozzá leginkább a betegségteherhez.[3] A malnutríció (a táplálkozási zavarok minden olyan formája, amely során egyenlőtlenség van az energiabevitelben, a makronutriensek és mikronutriensek bevitelében és/vagy az étkezési szokásokban) jelenleg globális táplálkozási kihívást és egyben kettős terhet is jelent, mert nemcsak az alultápláltság, de a túlsúly és elhízás epidémiája egyaránt jelen van.[4]